Levéltári Közlemények, 76. (2005)
Levéltári Közlemények, 76. (2005) 1. - IRODALOM - Süttő Szilárd: Georgius Fejér: Codex diplomaticus ecclesiasticus ac civilis. Budae, 1829–1844; Czinár Mór: Fejér György Magyarország okmánytárának betűrendű tárgymutatója. Pest, 1866. Szerk. Sölch Miklós. Közrem. Furka Tamás. Előszó Érszegi Géza. Budapest, 2004. CD-ROM / 230–232. o.
Irodalom jezetten a jobbágyokról vagy parasztokról esik szó. Végezetül még egy apró, szerkesztési megjegyzés: a könyv végén, az angol és német nyelvű summarium előtt található Hely- és névmutatót hasznosabb lett volna közvetlenül az említett térkép földrajzi névmutatója után helyezni. Összefoglalóan ismételten és nyomatékosan megállapíthatjuk: Teljesen egyetértünk a szerzővel abban, hogy „egy újabb II. József-életrajznál [és tegyük hozzá II. József uralkodásának vizsgálatakor] feltétlenül figyelembe kell majd venni a császár birodalmában tett utazásait és azok tapasztalatait." Kulcsár Krisztina könyve nem egy átlagos doktori disszertáció, hanem egy mind szerkesztésében, felépítésében, a források kezelésének és feldolgozásának tekintetében, valamint módszertanilag is igen magas színvonalú történészi munka, amelyet nem csak a korszak kutatóinak ajánlunk melegen, hanem mindazoknak, akik ismereteiket II. Józsefről, az uralkodóról és a magánemberről bővíteni, illetve elmélyíteni kívánják. Soós István GEORGIUS FEJÉR CODEX DIPLOMATICUS HUNGÁRIÁÉ ECCLESIASTICUS AC CIVILIS. BUDAE 1829-1844. CZINÁR MÓR FEJÉR GYÖRGY MAGYARORSZÁGI OKMÁNYTÁRÁNAK BETŰRENDŰ TÁRGYMUTATÓJA. PEST, 1866. Szerkesztette SÖLCH Miklós, FURKA Tamás közreműködésével, az előszót írta: ÉRSZEGI Géza, Magyar Országos Levéltár - Arcanum Kiadó, Budapest, 2004. (CD-ROM) Történeti irodalmunk talán egyetlen alkotására sem érvényes oly mértékben a megállapítás, mint Fejér György (1766-1851) monumentális, negyven kötetes művére: mindenki szidja, de mindenki használja. Van is ok mindkettőre. A mű szerkesztési fogyatékosságai hamar megnyilvánulnak mindazok számára, akik kézbe veszik. Gyarló olvasatok, többször - néha eltérő szöveggel és keltezéssel közölt oklevelek, kimaradó, illetve megismétlődő oldalszámok jellemzik. Elkerülhetetlen benyomása az olvasónak, hogy a hangyaszorgalmú, rendkívül sokoldalú és termékeny tudós pap fő művén épp ez a túlzott sokoldalúság és termékenység hagyott kellemetlen nyomokat. Munkája gondosság és megbízhatóság tekintetében messze elmarad nem csak valamiféle fiktív ideáltól, hanem például tanárának - tudományos történetírásunkat úgyszólván megalapító -, Katona Istvánnak (1732-1811) művétől (História eritica regum Hungáriáé. Pest-Buda-Pozsony-Kassa-Kalocsa-Kolozsvár-Vác, 1779-1817.). Nem kívánjuk Fejért védeni - jóllehet méltányos lenne, hiszen hatalmas munkáját a már nem fiatal szerző állami támogatás hiányában, kizárólag egyre fogyatkozó előfizetőire támaszkodva végezte. Kötetei olyan körülmények között készültek, amelyek mást még attól is visszatartottak volna, hogy tollat vegyen a 230