Levéltári Közlemények, 76. (2005)
Levéltári Közlemények, 76. (2005) 1. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Soós László: Hatvany Lajos egy meg nem jelent könyvének bevezetése / 203–212. o.
Források niszter bejelentette, hogy „Ludwig Hatvány: Das verwundete Land című. sajtótermékétől [...] a postai szállítás jogát [...] megvonták." 2 Az előzményekhez tartozik, hogy Karafiáth Jenő képviselő már a nemzetgyűlés 1921. július 20-án megtartott ülésén sürgette, hogy a Bécsben megjelenő, magyarellenes sajtótermékek postai szállítási jogát vonják meg. Karafiáth különösen a Bécsi Magyar Újság ellen követelt lépéseket, amelyet véleménye szerint anyagilag a szlovák kormány is támogatott. 3 Hatvány, könyvének kedvezőtlen fogadtatása ellenére sem mondott le arról, hogy magyarországi kapcsolatait ápolja, és előkészítse visszaköltözését Budapestre. Ezért 1922 őszén kihallgatást kért Masirevich Szilárd bécsi nagykövettől, hogy a hazatérés engedélyezéséért eltervezett felajánlásait ismertesse. A megbeszélésről a nagykövet 1922. szeptember 10-én írt jelentésében az alábbiak szerint tájékoztatta Bánffy Miklós külügyminisztert. 4 Hatvány Lajos a Jövő című bécsi magyar újság tudósítójaként bemutatná az utódállamokat, és „minden városból tudósításokat fog írni, éreztetni fogja a magyar nemzetiségi kérdés iránt való érdeklődését, de természetesen, mint mondja, csak annyira, amennyire ezt az utódállamok cenzúráján átmenő lapban lehet." Az elszakított területeken élő magyar kisebbség helyzetéről alkotott „igaz véleményét" a saját költségén kiadott könyvben tervezi megírni. Elképzelésein túl Hatvány félelmét is hangoztatta: „hogyha ezzel az erősen irredenta célzatú könyvvel kilép a nyilvánosság elé, elveszti maga körül az emigráció támaszát, otthon mégis áruló marad." Ezért azt kérte, hogy a könyve megjelenése után hazatérhessen budapesti házába, szabadon utazhasson és publikálhasson. Egyben vállalta, hogy a kormányellenes politikai mozgalmakkal minden kapcsolatát felszámolja. Hatvány tárgyalásai nem jártak sikerrel, mivel a magyar miniszterelnök 1922 októberében arról tájékoztatta a Külügyminisztériumot, hogy „jelenleg az időt Hatvány hazatérésére alkalmasnak nem tartja". 5 A miniszterelnöki vétó hatására 1923 tavaszán Hatvány már nem bízott abban, hogy belátható időn belül hazatérhet. Ezért hosszabb távon szeretett volna a magyarság ügyének jó szolgálatot tenni abban a reményben, hogy munkájának eredményeképpen a róla alkotott negatív kép a kormányzati körökben is megváltozik. Ugyanakkor a bécsi nagykövettel kiépített jó kapcsolata sem hozta meg a várt eredményt, hiszen a döntések nem az osztrák fővárosban, hanem Budapesten születtek. Ezért régi barátján, Fenyő Miksán keresztül igyekezett ügyének budapesti támogatókat szerezni. A Fenyő Miksának 1923. június 9-én írt levelében 6 szándékát az alábbiak szerint indokolta: „A Jövő beszüntetése óta itt állok parlagon heverő munkaerővel. Nem becsülöm kelleténél nagyobbra csekély 2 MOL, Miniszterelnökségi Levéltár, Minisztertanácsi és Kormányzótanácsi jegyzőkönyvek (K 27) 1922. július 7. 40. pont. 3 Az 1920. évi február hó 16-ára hirdetett Nemzetgyűlés nyomtatványai. Napló XII. Bp., 1921. A Nemzetgyűlés 233. ülése. 4 MOL K 64-1923-41-434. Masirevich bécsi követ tájékoztatója a külügyminiszter részére Hatvány Lajos hazatérése ügyében. Bécs, 1922. szeptember 10. 5 MOL K 64-1923-41-434. Masirevich követ feljegyzése a külügyminiszter részére Hatvány Lajos hazatérése ügyében. Bécs, 1922. október 27. 6 MOL K 64-1923-41-434. Hatvány Lajos levele Fenyő Miksához. Bécs, 1923. június 9. 204