Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 1. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Csoma Borbála: Wesselényi Miklós levél- és naplórészletei a gräfenbergi gyógykúráról / 165–187. o.

Csorna Borbála: Wesselényi Miklós levél- és naplórészletei a grafenbergi gyógykúráról idegsorvadást fedeztek föl. Az orvosok úgy határoztak, hogy a bárónak feloldóerősítő kezelésre van szüksége diétával együtt, és emellett kedélynyugalomra, tiszta levegőre, sűrű és erős testmozgásra, és szemének kímélésére.

22 Ezek voltak tulajdonképpen a Priessnitz-i kúra alappillérei is. A hivatalos engedély kézhezvétele, a szigorú biztonsági rendszabályok kidolgozása és a grafenbergi vendégsereg ellenőrzése után, április 11-én indulhatott útjára a Wesselényit váltott lovakon, titkosrendőrök társaságában szállító postakocsi a sziléziai fürdőhelyre. Wesselényi 1839. április 17-én érkezett Freiwaldauba, ahol kisebb megszakításokkal négy évig, 1843-ig maradt. A báró megérkezése után - Tompa Mihály szavaival élve - „dühödt priessnitzista" módjára vetette bele magát a vízkúrába, mindent megtett szembaja gyógyításának érdekében. Hajnali négykor kezdte a napi penzumot, öt-hat órát is eltöltve priznicbe bugyolálva, a hatalmas testi és lelki erővel bíró férfi az előírt két-három perc helyett 10-12 percet is eltöltött a hidegvízben, majd hosszú, több órás sétákra indult, naponta kétszer zuhanyozott, (kiegészítő Priessnitz-kúrát véve) fűrészelt vagy kaszált, és a legszigorúbb diétával sanyargatta magát. Húst csak vendégségben evett, egyébként tejtermékeken élt.

23 Naplójegyzeteiből kiderül, hogy a problémák, amelyekkel Priessnizhez fordult, ott tartózkodása alatt is folyamatosan gyötörték, fejfájásról és szemének elhomályosodásáról gyakran panaszkodott, isiász kínozta, lába, térde, háta fájt, aranyere kiújult. Július l-jén pedig az egyik legtipikusabb, fürdőn beszerezhető nyavalyáról, a nemi betegségről tesz említést. „A kellemes napok rám nézve nagyon borultakká váltak. Bizonyos égés és viszketés, melyet már csütörtök óta érzek, igen szomorú felfedezésre késztet. Új-e, vagy régi feltűnése? Nem tudom, mindenesetre gonosz vendég."

24 Egy hétig hagyja kétségben az embert, vajon nem az ülő- és kádfürdők használata során kapta-e meg a kórt, de aztán július 7-én csak bevallja „kitudám, hogy bajomat itt a háznál M.-től kaptam."

25 A szűkszavú naplóbejegyzésekből ugyan nem derül ki, hogy milyen sikerrel használja a kúrát, egy 1839. július 22-én megfogalmazott kérvényből azonban igen. Ebben egészségi állapotának javulására hivatkozva gyógykezelése meghosszabbítását kéri az illetékes hivatali szervektől. „Az itteni gyógymódnak orvosoltatásom első hetében már tetemes hasznát tapasztaltam. Kínos fájdalmaim, melyek már több évek óta kínzottak, s szemem baja és veszélye enyhülni kezdtek, és teljes reményem lehet azoktól megszabadulni. Vesebeli betegségem és azáltal okozta görcsös szenvedésem nem különben enyészni kezdtek, szemem nem csak hogy ittlétem óta roszlelőssé Wesselényi látáscsökkenéséért. (MlSKOLCZY, 1976. 53.) Magyary-Kossa Gyula, aki Wesselényi naplója és levelezése alapján először igyekezett a báró megvakulásának okára fényt deríteni, 1926-ban az Orvosi Hetilapban publikálta tanulmányát, amelyben Grósz Emil és Sarbó Artúr szemészorvosokkal együtt úgy látja, hogy Wesselényi vakságát tabeses eredetű atrophia nervi optici (vagyis a szifiliszes megbetegedés harmadik stádiumaként fellépő szemidegsorvadás) okozta. (MAGYARY-KOSSA, 1929. 146.) Bíró Imre számba véve az összes kórlehetőséget, szintén úgy véli, hogy a leginkább a tabeses eredetű nervi optici a magyarázata a báró vakságának. „Ha hypophysis tumora lett volna, akkor egyetlen még valamit látó szemével nem lett volna képes vadászni 1843-ban"jegyzi meg, és támasztja ezzel alá lueses fertőzéssel érvelését. (BÍRÓ,1976. 66) 22 Összefoglalja TRÓCSÁNYI, 1960. 799. » TRÓCSÁNYI, 1965. 449. » WESSELÉNYI, 1814.1839. július 1. 25 WESSELÉNYI, 1814.1839. július 7. 169