Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 1. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Csoma Borbála: Wesselényi Miklós levél- és naplórészletei a gräfenbergi gyógykúráról / 165–187. o.

CSOMA BORBÁLA WESSELÉNYI MIKLÓS LEVÉL- ÉS NAPLÓRÉSZLETEI A GRÁFENBERGI GYÓGYKÚRÁRÓL The author gives accoimt for Miklós Wesselényi's four-year-long stay in the Bohemian Gráfenberg between 1839 and 1843. Continuing his earlier study, he presents Wesselényi's relation with homeopathy and to his doctor, Priessnitz, his state of health, his fears and his anxiety about water cure. According to Borbála Csorna, we can understand that heroic struggle and creative instinct only in view of his efforts characterising the báron evén when becoming blind during those years spent in Gráfenberg. The study is based on especially Wesselényi's diary written between 1839-1843, his book of letters, and on five letters written to Priessnitz - published at the end of the article -, which had not been researched before. Wesselény's shocking openness, expressiveness, sentimentalism and frankness are so fascinating that the author felt it necessary to quote his letters written to his friends and acquaintances at a great length. Az „árvízi hajós" Vinzenz Priessnitz-nél eltöltött első négy évéről már egy korábbi dolgozatban részletesen beszámoltam.

1 Akkori célom az volt, hogy bemutassam, milyen sokat tett a gráfenbergi gyógykúrára száműzött Wesselényi Priessnitz hideg vizes gyógyintézetéért, hogyan építette, szépítette, fejlesztette a négy évig otthonát jelentő kisvárost, és annak környékét. A báró itt eltöltött négy évének aprólékos bemutatásával arra is szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy a mikrotörténeti kutatás még sok olyan új adalékkal szolgálhat nagy államférfiaink életrajzához, amelyek eddig méltánytalanul kerülték el a kutatók figyelmét. Jelen dolgozatomban ugyanezt a négy évet veszem górcső alá. Most Wesselényi homeopátiához és Priessnitz-hez fűződő viszonyát, egészségi állapotát, félelmeit, a vízkúrával szemben érzett és megfogalmazott aggályait szeretném bemutatni a naplóiban és leveleiben megfogalmazott gondolatai alapján.

2 Úgy gondolom, hogy ennek ismeretében lehet csak igazán megérteni és értékelni azt a heroikus küzdelmet és alkotóvágyat, ami a báróra gráfenbergi évei alatt jellemző volt. A tanulmányban elsősorban Wesselényi 1839-1843 közötti naplófeljegyzéseire, 1841-től vezetett levélmásolati könyvére, és arra az öt - tanulmányom végén közölt - Jeseníkben talált,

3 Priessnitzhez írott levelére támaszkodom, amelyek eddig teljesen ismeretlenek voltak a kutatás számára. Wesselényi leveleinek megrázó nyíltsága, expresszivitása, érzelemgazdagsága, őszintesége olyan magával ragadó és olyan kifejező, hogy szükségesnek láttam hosszabban idézni a barátaihoz, ismerőseihez írt leveleiből. A homeopátia, vagyis a hasonszenvi gyógymód kórtani és gyógyítási irányzat megjelenése Sámuel Friedrich Christian Hahnemann (1755-1843), német orvos nevéhez fűződik. Az új tan alaptételeit 1810-ben, Németországban megjelent könyvében, az Organonban* foglalta össze. A gyógyítás itt a simüia similibus curantur (hasonlót a hasonlóval)-elv alapján, a gyógyszer olyan töredék mennyiségével történik, amely nagyobb mennyiségben hasonló betegséget (tünetet) okozna. A 1 CSOMA, 2002.78-94. 2 A Magyar Ösztöndíj Bizottság ösztöndíjasaként kutattam a csehországi levéltárakban. 3 Jeseník Freiwaldau városának mai neve. A városka fölé magasodó dombtetőn (Gráfenberg) épült ki a gráfenbergi fürdő, Vinzenz Priessnitz gyógyintézete. 4 HAHNEMANN, 1810.