Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Erdélyi Gabriella: A „Sacra Poenitentiaria Apostolica” hivatala és magyar kérvényei a 15–16. században. Máodik közlemény / 3–103. o.

Munkabizottsági beszámoló adásával, 61 sajnálatos módon - a kötet jegyzetapparátusát tekintve - valamivel alacsonyabb szakmai színvonalon. A jegyzőkönyvek publikálását akkor a kutatás elől elzárt irategyüttes iránt mutatkozó nagy érdeklődés indokolta. Ma azonban, amikor ezek az iratok már bárki számára hozzáférhetőek, joggal vetődik fel az a kérdés, hogy célszerű-e az MSZMP Központi Bizottsága üléseinek jegyzőkönyveit teljes terjedelemben kiad­ni. Ebben az esetben még azt is figyelembe kell venni, hogy - a kongresszus u­tán - formálisan ugyan a Központi Bizottság volt a legfontosabb döntéshozó szerv, az egykori állampárt működési mechanizmusát tekintve azonban sokkal lényegesebb szerepet játszott a Politikai Bizottság, illetve az operatív ügyeket intéző Titkárság. Hasonló probléma vetődik fel a Minisztertanács jegyzőkönyveit illetően is. A minisztertanácsi jegyzőkönyvek eddig megjelent kötetei magas szakmai színvo­nalon, mintaszerűen elkészített jegyzetapparátussal és mutatókkal láttak napvilá­got. Megfogalmazódtak azonban olyan vélemények is, hogy a különböző köte­tekben ismételten előforduló témák, illetve személyek esetében szükség van-e a jegyzetek „duplikálására". 62 Jelen munkaközösség tagjainak egyöntetű vélemé­nye, hogy a kötetek „használhatósága" szempontjából is célszerű minden esetben jegyzetelni az adott témákat. Az életrajzi jegyzetek közlése azonban további prob­lémákat is felvet. A leggyakrabban jegyzetben adják meg a szövegben előforduló személyek életrajzi adatait, függetlenül attól, hogy ismertebb személyről van-e szó (akinek adatai különböző lexikonokban kis utánjárással hozzáférhetőek) vagy a személy nehezebben azonosítható. Ebben az esetben nehézséget okozhat, hogy egy vaskos kötetben minden alkalommal meg kell keresni az első előfordulást. Megoldás lehet a Rákosi emlékiratokban 63 követett eljárás, amikor a szerzők a névmutatóban vastagon szedték az illető személy első említését. Másik lehetőség az annotált névmutató. Mindenképpen célszerű lenne egységes közlési módszert kialakítani. Mind a pártiratok, mind a minisztertanácsi jegyzőkönyvek esetében elgondol­kodtató, hogy szükség van-e ilyen nagy terjedelmű, munka- és költségigényes kötetek megjelentetésére, amikor a párt- és kormányülések anyaga a levéltárban a kutatók számára ma már szabadon hozzáférhető. Véleményünk szerint a Minisztertanács esetében mindenképpen célszerű len­ne a koalíciós korszak kormányüléseinek publikálását befejezni, azon túl pedig az eddig is magas szakmai színvonalon megjelent napirendi jegyzékeket folytatni. A pártiratok esetében hasznos volna - a Politikatörténeti Intézet által megkezdett munka folytatásaként - az MSZMP PB jegyzőkönyveit az 1957-es év végéig telje­sen kiadni. Azt követően azonban csak a fontosabb időszakok (pl. az 1968-ban 61 S. KOSZTRICZ-LAKOS-NÉMETHNÉ VÁGYI-SOÓS-T. VARGA, 1993.; NÉMETHNÉ VÁGYI-SOÓS-T. VAR­GA-UJVÁRY, 1997.; S. KOSZTRICZ-NÉMETHNÉ VÁGYI-SlMON-SOÓS, 1999. 62 A minisztertanácsi jegyzőkönyvek jegyzetelésével kapcsolatos véleményeket 1. FEITL, 2002. 313­322.; PALASIK, 2003. 287-294.; PAPP, 2004. 301-308. 63 FEITL-GELLÉRINÉ LÁZÁR-SÍPOS, 1997.; FEITL-GELLÉRINÉ LÁZÁR-SÍPOS, 2002. 14

Next

/
Thumbnails
Contents