Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Miskolczy Ambrus: Horn Ede számvetéseiből, 1850–1851 / 105–131. o.

Miskolczy Ambrus: Horn Ede számvetéseiből 1850-1851 úgy jellemezte, hogy „ennek vitája más körülmények között éveket vagy évtizedeket vett volna igénybe".

58 A márciusi ifjúságot a diétái ellenzékkel szemben radikalizmus jellemezte, amit Horn Ede gondosan kiemelt. Igaz a március 15-i pesti fejleményeket nem tartotta forradalomnak, bár azt alaposan bemutatta, hogy a „márciusi napok" a hazai és az európai politika milyen széles összefüggéseibe illeszkedtek. „A magyarországi politikai élet fellendülése óta Pest volt a mozgalom igazi tűzhelye." A pesti Ellenzéki Körből indultak ki a nagy társadalmi kezdeményezések, mint a Védegylet és a Magyar Kereskedelmi Társaság. (1848 áprilisának derekán - Teleki László - elnöklete alatt felvette a Radical Kör nevet.)

59 „Ami a Radical Kör volt az érett politikusoknak és honatyáknak, az lett a Pilvax Kávéház az értelmes vidéki fiatalok és majdani államférfiak, jurátusok számára." A Radical Körben hozott határozatok - Horn szerint - a Pilvax Kávéházon keresztül terjedtek szét az országban, és így Pesten jóval nagyobb volt az izgalom, mint a nyárspolgári Pozsonyban, ahol „a diétái ellenzék és a radikális országgyűlési ifjúság bizonyos fokig csak vendégszerepet játszott." Ilyen körülmények közepette a februári párizsi forradalomnak éreztetnie kellett a hatását, és Kossuth március 3-i beszéde „megtette a magáét". „Mivel a magyar kezdettől fogva utánzási vágyban szenved, a nagy elhatározások is ellenzéki banketten születtek" - mint ahogy Franciaországban. Csakhogy míg az ellenzék képviselői nem akartak elszakadni a Pozsonyban ülésező erőktől, a radikális ifjak „az európai fejleményekkel akartak lépést tartani".

60 így született a 12 pont és Petőfi Nemzeti dala, majd bekövetkezett mindaz, amit mi már forradalomként ismerünk. Petőfi, Vasvári, Jókai szerepét nem túlozta el Horn Ede, aki külön kiemelte, hogy Rottenbiller Lipót, Pest alpolgármestere és Nyáry Pál alispán sokat tettek a béke és rend fenntartása érdekében. Horn Ede számára a radikálisok azért alkották a legrokonszenvesebb politikai erőt, mert a legkövetkezetesebbnek bizonyultak az egyenlőség eszményének érvényesítésében. A próbakő, anélkül hogy különösebben hangsúlyozná, a zsidókérdés volt, bár ezzel csak érintőlegesen foglalkozott. Nem elemezte a zsidó emancipáció kérdését, azt, hogy a liberálisok miként vetették fel a diétákon, és aztán miként torpant meg az emancipációs politika lendülete. Hagyta a tényeket beszélni, de határozott kommentárral. Például amikor Pest városban közcsendre ügyelő bizottmányt állítottak fel, ennek összetétele „liberális" volt, mert „még három zsidó is bekerült, míg március 15-ig a zsidó Pesten még éjjeliőr sem lehetett".

61 Az országgyűlési törvények szűkkeblűségét érezhetően érzelmi alapon tárgyalta: „Az egyenlőség elvének hasonló megtagadása jellemezte az országgyűlést a zsidókkal szemben is. Március 14-én választójogot és a megválaszthatóság jogát adta nekik. A pozsonyi zsidóellenes nyárspolgárság azonban zsidó-kravallt rendezett, és az országgyűlés visszavonta döntését, és ezáltal törvényesítette a nyárspolgárság szűkkeblűségét, ami most Pozsonyban valóban, valamint máshol 58 [HORN:] Die ungarische Revolution im Jahre 1848. Die Gegenwart, 1850. V. 215. s^ MOL R 151 Ellenzéki Kör 60 [HORN:] Die ungarische Revolution im Jahre 1848. Die Gegenwart, 1850. V. 216-217. 61 [HORN:] Die ungarische Revolution im Jahre 1848. Die Gegenwart, 1850. V. 218. 121