Levéltári Közlemények, 75. (2004)

Levéltári Közlemények, 75. (2004) 2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Szabó Csaba: Dokumentumok a zsidó kivándorlás történetéhez (1948–1953) / 155–232. o.

230 Fo rrásközlése k 21. b Farkas Mihály megjegyzése a zsidó kivándorlással kapcsolatban 1953. november 27. Piros_ elvtársnak! Legyen szíves és a belügy illetékes osztályával készítessen egy jelentést arról, hogy mi a helyzet a zsidóság között a kivándorlással kapcsolatosan. Farkas XI/27 MOL M-KS 276. f. 65/184. őe. 179. p. Magyar Országos Levéltár — Rákosi Mátyás titkár iratai. Kézírásos, aláírással hitelesített feljegyzés. Tisztázat. 21. c A belügyminisztérium összefoglaló jelentése a zsidó kivándorlással kapcsolatban 1953. december 7. BELÜGYMINISZTÉRIUM TITKOS ! IV. OSZTÁLY Nyt. sz.: 82-17510/ 1953. JELENTÉS Budapest, 1953. december 7. A Magyarországon élő zsidó származású személyek száma kb. 103 000. Ebből kb. 93 000 tartozik az ún. neológ irányzathoz, míg kb. 10 000 az ún. ortodox tagozathoz. A neológ tagozatból azonban csupán kb. 20 000 személy van, aki magát a zsidó egyházhoz tartozónak vallja. Ennyi az egyházi adót fizetők száma. Az útlevél osztály adatai szerint ez ideig kb. 3300 személy kapott útlevelet Izrael államba való kivándorlás céljából. Adataink szerint a kivándorlás szándéka a zsidóság kb. 10 %-ánál áll fenn. A két vallási tagozat között ez a következőképpen oszlik meg. Az aktív, magát zsidó vallásúnak tekintő személyek kb. 10 %-a kíván kivándorolni — a neológ tagozatból — összesen kb. 2000 fő. Az ortodox tagozatnak kb. 75-80 %-a foglalkozik a kivándorlás gondolatával, tehát kb. 8 000 fő. A kivándorlók különböző kategóriánként való megoszlása a következőképpen alakul, Foglalkozással bíró személyek: 45% Foglalkozással nem bírók és kiskorúak: 55% Piros László (1917-) hentes- és mészáros, kommunista politikus. 1946 januárjától 1950 decemberéig tagja az MKP, illetve az MDP budapesti pártbizottságának, 1948 júniusától 1956 októberéig az MDP KV tagja, illetve póttagja. 1950-től 1953-ig, majd 1955 áprilisától 1956. október 24-ig a PB póttagja volt. 1950-ben vezérörnagyi rangban az ÁVH határőrségének parancsnoka. 1953 januárjában tagja annak a bizottságnak, amely a Péter Gábor-ügyben irányította a nyomozást. 1953. július 4-től belügyminiszter helyettes, majd 1954. július 6-tól belügyminiszter. 1958-tól a Szegedi Szalámigyár főmérnöke, 1969-től igazgatója. 1977ben vonult nyugdíjba.