Levéltári Közlemények, 75. (2004)
Levéltári Közlemények, 75. (2004) 2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Szabó Csaba: Dokumentumok a zsidó kivándorlás történetéhez (1948–1953) / 155–232. o.
Forrásközlések Visszatér az illegális kivándorlás kérdésére, melyről Péterfi azt mondta, hogy magától csinálódott; mégis az országon kívül Izrael hivatalos képviselője vette kézbe az illegális kivándorlókat. Az Exodus hajó négyezer utasával kapcsolatban megjegyzi, hogy német táborokban sokkal nagyobb számban sínylődtek. Nem óhajt ugyan itt elvi szempontokat megvitatni, mégis, miután felmerült, tisztázni szeretné a kivándorolni akarók egyes csoportjaival kapcsolatban, hogy — nem beszélve a cionistákról — azok akik emlékeiktől akarnak szabadulni egyre kevesebben vannak, nem mintha a magyar kormányzat Jóvátételről" gondoskodna a számukra; erről nem lehet szó, mivel a magyar kormány nem vállal közösséget az előbbi kormányokkal, — de szó van arról a hatalmas perspektíváról, amit a népi demokrácia nyújt. A magyarországi zsidóságot általában ketté kell választani: olyanokra akik pozitívan és olyanokra akik negatívan viszonylanak a népi demokráciához; az utóbbiak a kimenni akarók. Másrészt azonban egy bizonyos szempontból analógia áll fenn Izrael állam és a népi demokrácia között: mindkettőnek olyan emberekre van szükségük, akik pozitívan viszonylanak a termelőmunkához. — Rámutat arra, hogy Péterfi szerint is olyanok óhajtanak kimenni, akik nem tudják átállítani magukat fizikai munka végzésére. Ami az említett feszültséget illeti, megállapítja, hogy feszültség akkor van, ha ilyet előidéznek. Feszültség pedig van, tehát valaki előidézi. Egyetért abban, hogy ezt erő alkalmazása nélkül lehet csak levezetni, mert a népi demokrácia eszközei között nem szerepel erőszak. Akik a feszültséget előidézik aktív tevékenységgel, olyan illegális munkások, akikre mindkét államban csak az illegális munkások sorsa várhat. Bízik abban, hogy a feszültség el fog oszlani, amint tisztázva lesz, hogy ki mehet és ki nem. Megjegyzi végül, hogy mereven el kell határolni, vajon Izrael állam szempontjából tárgyaljuk-e a kérdést, vagy a cionista mozgalom szempontjából, mely éppen Izrael állam létezése óta feloszlatta önmagát. Természetesnek tartja, hogy azok az emberek, akik kimennek, csakis Izraelbe mehessenek; ez Izrael érdeke is, és e felett bizonyára őrködni is fog. megmagyarázza a „kivándorlás" és a „hazatérés" kitételeket. Az illegális kivándorlással kapcsolatban megvilágítja a határon túli szelektálás körülményeit. Végül konkrétan leszögezi, hogy az ő részükről a tárgyaláson Izrael kormányának szempontjait képviseli, míg a magyarországi zsidóság szempontjai mindkét tárgyaló fél által kifejezésre jutnak, javasolja, hogy a kölcsönös jegyzékváltás alapján térjünk rá az első napirendi pontra. Elsősorban vizsgáljuk meg közelebbről a fel- és lemenő rokonok kérdését a következő pontok szerint:
