Levéltári Közlemények, 75. (2004)
Levéltári Közlemények, 75. (2004) 2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Szabó Csaba: Dokumentumok a zsidó kivándorlás történetéhez (1948–1953) / 155–232. o.
168 Forrásközlések Feljegyzés a TITKÁRSÁG részére A Zsidó polgárság körében erős emigrációs hangulat van. Ezt a hangulatot fűtik a magyarországi cionisták és a Joint. Izrael állam kormánya a lakóinak számát kétmillióra akarja felemelni, ezért minden beutazónak beutazási engedélyt ad, és erre a célra a Joint nemzetközi szervezete nagy összegeket folyósít. Néhány héttel ezelőtt Farkas és Kádár elvtársakkal történt megbeszélés után Péter Gábor elvtárssal együttesen a végleges rendelkezésig leállítottuk a kivándorlási útlevelek kiadását, amit addig, különösebb korlátozás nélkül minden jelentkezőnek kiadtak. Azóta többször felkeresett a zsidó hitközség elnöke (Stöckler Lajos 69 ) és sürgeti pártunk állásfoglalását a kivándorlás kérdésében. Előadja: 1.) a K. útlevelek 70 kiadásának leállítása nagy riadalmat okozott a cionisták körében, 2.) a magyarországi zsidók kormegoszlása igen egészségtelen, 40 000 főre becsüli az 50 éves körüliek számát, 3.) sok olyan zsidó polgár él Magyarországon, akinek hozzátartozói már Palesztinában élnek, 4.) sok kereskedő és szabadfoglalkozású polgár készül kivándorlásra, akik a produktív munkába bekapcsolódni nem akarnak. Az átrétegeződési kísérletek nem mutatnak eredményt, 5.) a cionista szervezetek széles aktivitást fejtenek ki, és végül 6.) a Joint európai igazgatósága is szorgalmazza a magyarországi zsidók egy részének kivándoroltatását. Stöckler azt kéri, hogy a magyar kormány engedélyezzen korlátolt számú kivándorlást, mert csak így csapolódik le az egészségtelen deklasszálódó réteg, amely ha itt marad, csak terhet jelent a Demokrácia számára. Közli továbbá, hogy a Joint európai igazgatósága a kivándorlás ellenére hajlandó biztosítani évekre a magyarországi zsidók segélyezési céljaira most juttatott $ [dollár] összegeket. Feltételezi, hogy a kivándorlás erős korlátozása, vagy megszüntetése esetén a Joint a segélyek megvonásával, presszióval is megpróbálkozik a magyar kormány felé. A kelet-európai népi demokráciákban a cionista szervezetek működését betiltották. 1948 februárjáig a kelet-európai központjuk Prágában volt. A cseh fordulat után központjuk Budapestre költözött. Sok palesztinai állampolgár tartózkodik Magyarországon, mint cionista agitátor és szervező, ezek terjesztik a polgári nacionalizmust, fokozzák a kivándorlási lázat szervezeteiken keresztül, valutát síbolnak, „vagyont mentenek", forintot rontanak. Az a gyanúm, hogy az eddigi nem kellőképpen ellenőrzött kivándorlások során, komoly vagyonokat síboltak ki. Stöckler Lajos (1897-1960) csipkegyáros, az első világháborúban tüzértiszt. 1944. július 22-től a Zsidó Tanács (Magyarországi Zsidók Szövetsége Ideiglenes Intéző Bizottsága) tagja volt. Októberben ennek elnökévé nevezték ki. A háború után a Pesti Hitközség első, rendkívüli közgyűlésén (1945. március 26.) megválasztották a Pesti Hitközség elnökévé (1950-ben átalakult Budapesti Izraelita Hitközséggé), emellett elnöke lett az országos szervezeteknek is (MIKI=Magyar Izraeliták Központi Irodája, MIOI=JVlagyar Izraeliták Országos Irodája, MIOK = Magyar Izraeliták Országos Közössége 1950-től). 1953 januárjában cionista szervezkedés vádjával az Államvédelem letartóztatta. Kivándorlási útlevél.
