Levéltári Közlemények, 75. (2004)

Levéltári Közlemények, 75. (2004) 2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Szabó Csaba: Dokumentumok a zsidó kivándorlás történetéhez (1948–1953) / 155–232. o.

165 Szabó Csaba: Dokumentumok a zsidó kivándorlás történetéhez rendjét stb.;' a kivándorlók listájára a megállapodás szerint felkerült negyven cionista vezető, az államvédelem adatai szerint azonban közülük csak 22 minősült valóban annak.

58 A sok huzavona után végül is 1950. április 16-án elhagyta Magyarországot az első 220 zsidó kivándorló, majd május 17-én további 250 fő követte őket.

59 Megindult a magyarországi zsidók legális kivándorlása Izraelbe. Bár továbbra is akadtak nehézségek, például az 1949. október 20-án aláírt megállapodás félreértelmezése folytán, vagy újabb izraeli igények felmerülése okán, a kivándorlás 1950 áprilisától szeptemberig szinte havi rendszerességgel folytatódott. Addig mintegy 1800 személy hagyta el Magyarországot és távozott Izraelbe. 1950-ben több csoport már nem indult, 1951-ben is csak három alkalommal (február 12., június 30., december 5.), 1952-ben pedig csak augusztus 12-én távoztak el zsidó kivándorlók legálisan. 1952 nyarának végéig Magyarországról csaknem 2760 személy jutott ki. A Magyar Népköztársaság Tel-Aviv-i követségéről érkező jelentések tanúsága szerint az emigráció amiatt csökkent, hogy Izrael olyan komoly gazdasági, politikai nehézségekkel küzdött, hogy nem állt módjában folytatni a nagyarányú bevándorlási programot.

61 Tény, hogy ebben az időben még a romániai zsidók kivándorlása is jelentős mértékben csökkent. Ugyanakkor tapasztalható volt egy számottevő „re-emigrációs" hullám is,

6

" amelynek elsősorban komoly államvédelmi vonzata volt.

63 Az 1949. október 20-án aláírt megállapodásban foglaltak szerint a zsidók utolsó, nagyobb kivándorló csoportja (197 fö) 1953. november 17-én távozott Magyarországról.

64 Ezzel lezárult a magyarországi zsidók legális izraeli emigrációja. Ettől kezdve csakis illegálisan, elenyésző számban hagyták el zsidók az országot, tömegével majd csak 1956 októbere után. >i< * * A közölt dokumentumokat sorszámmal és címmel (amely tartalmazza az irat keltezését is) láttam el. Összetartozó forrásokat egy sorszám alatt az ABC betűivel különítettem el, jelezve szoros kapcsolatukat egymással. MOL XÍX-J-l-k-lzrael-29/e Külügyminisztérium általános iratok. Bonyhádi Károly külügyminisztériumi előadó feljegyzése Péterfi-Bentsur követségi első titkár látogatásával kapcsolatban. 1950. március 14. MOL XIX-J-l-k-lzrael-29/e Külügyminisztérium általános iratok. Bonyhádi Károly külügyminisztériumi előadó feljegyzése Péterfi-Bentsur követségi első titkár látogatásával kapcsolatban. 1950. április 15. L. a 16. számú dokumentumot. L. a 18. számú dokumentumot. MOL XIX-J-l-k-Izrael-29/e 016456/1951. Külügyminisztérium általános iratok. Zádor Tibor követségi titkár jelentése a külügyminisztériumnak az izraeli kivándorlás helyzetéről. 1951. november 17., valamint 1. a 17. számú dokumentumot. L. a 20. számú dokumentumot. Az államvédelem már 1945-től kezdve figyelemmel kísérte több zsidó személy, csoport stb. tevékenységét. Dossziét vezettek mások mellett pl. a cionistákról (ÁBTL 3.1.5. / 0-17169), az izraelita hitközségről (ÁBTL IV.44.1-2. / A-512/1-2), de a Jointról (ÁBTL 2.1. / Vll/14), sőt, később az izraeli követségről is (ÁBTL 0-17363). A „re-emigráció" különösen sok veszélyt rejtett a diktatúra állambiztonsága szempontjából, ezért fokozottan ellenőrizték a visszatelepülő zsidókat, egyenként nyilvántartásba vették őket (ÁBTL O-15992 Izraelből hazatért személyek). SZABÓ RÓBERT: A kommunista párt és a zsidóság. Bp., 1995. 316-318.