Levéltári Közlemények, 75. (2004)

Levéltári Közlemények, 75. (2004) 2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Szabó Csaba: Dokumentumok a zsidó kivándorlás történetéhez (1948–1953) / 155–232. o.

160 Forrásközlések A Prágában székelő Ehud Avriel magyarországi és csehszlovákiai követ 1949. február 17-én jegyzéket intézett a magyar külügyminisztériumhoz a hazánkbeli zsidók kivándorlása ügyében.

17 A jegyzékkel kapcsolatos legkorábbi reakció az MDP KV Titkárság anyagában található. Rajk László előterjesztésére a Titkárság úgy határozott, hogy akik már kijutottak Palesztinába, azok elsőfokú le- és felmenő hozzátartozói kivándorolhatnak. Rajtuk kívül csakis a hatvan éven felüliek. Lényegében ezen a titkársági határozaton alapult a további magyar-izraeli tárgyalás. Az izraeli konzul állandó sürgetése mellett a magyar külügy részletes adatgyűjtésbe kezdett, széles körben tájékozódott,

19 hogy a Titkárság március 30-i határozatának megfelelően minél alaposabban kidolgozhassa egy későbbi megállapodás kereteit. Avriel követ februári jegyzékére csak 1949. április végén válaszolt a külügyminisztérium. Az udvarias hangú levél tervezete csak a már kivándoroltak elsőfokú le- és felmenőiről szól, nem említi a hatvan éven felülieket. Ugyanakkor Rajk László külügyminiszter kérte, hogy Izrael küldjön hivatalos képviselőt, akivel a magyar kormány megbízottai megkezdhetik a kivándorlás lehetőségeinek megtárgyalását.

20 Péterfi Sámuel konzul hamarosan felkereste Nagy Péter külügyminisztériumi titkárt,

21 hogy a tárgyalásokról információkhoz jusson. Ezzel egyidejűleg Rajk László külügyminiszter utasította Nagy Pétert, hogy vegye fel a kapcsolatot a belügyminisztériummal, hivatalosan jelöljenek ki egy személyt, aki a tárgyalások során Magyarországot képviselheti, mindehhez kérjenek kormányjóváhagyást."" Ezek után az események némiképp felgyorsultak. A Belügyminisztérium Államvédelmi Hatósága Sándor Imre őrnagyot jelölte ki a tárgyalásokra. Az első megbeszélést Nagy Péter és Sándor Imre május 21-én tartotta, amikor is rögzítették a magyar álláspontot.

23 Május 23-án Nagy Péter közölte Péterfi Sámuellel, hogy két nap múlva megkezdődhetnek a tárgyalások.

24 Rajk László külügyminiszter 1949. május 24-én a magyar oldalt képviselő tárgyaló felek személyét illetően (Nagy Péter és Sándor Imre) a Minisztertanács elé terjesztette javaslatát.

25 A kormány május 27-én foglalkozott az üggyel, és megadta a felhatalmazást a tárgyalásokhoz azzal a kikötéssel, hogy konzultációs hatáskörrel a pénzügyminisztérium képviselőjét is meg kell hallgatni.

26 Május 25-én meg17 Ehud Avriel, Izrael csehszlovákiai követe 1949. január 31-én adta át megbízólevelét a Magyar Köztársaság elnökének. Rttöl kezdve bár Prágában maradt székhelye, követi rangban képviselte hazája érdekeit Magyarországon is egészen 1950 elején történt visszahívásáig. Az általa küldött jegyzék nem lelhető fel a magyar külügyminisztérium iratanyagában. L. a 3. számú dokumentumot. 18 MOL 276. f. 54/36. öe. Az MDP KV Titkárság 1949. március 30-i ülése. 5. 9 L. a 2. számú dokumentumot. 20 MOL XlX-J-l-k-Izrael-29/e 3622/1949. Külügyminisztérium általános iratok. Rajk László külügyminiszter számára készített levéltervezet. 1949. április 27. 21 Nagy Pétert a külügyminisztérium előadóját 1948. augusztus 19-én léptették elő soron kívül minisztériumi titkárrá. 12 MOL XIX-J-l-k-IzraeI-29/e 4243/1949. Külügyminisztérium általános iratok. Nagy Péter külügyminisztériumi titkár feljegyzése Rajk László számára a zsidó kivándorlással kapcsolatban. Az aktán Rajk kézírásos utasításával a további eljárást illetően. 1949. május 9. 23 L. a 4. számú dokumentumot. 24 L. a 5. számú dokumentumot. 25 MOL XIX-J-l-k-Izrael-29/e 4970/1949. Külügyminisztérium általános iratok. Rajk László minisztertanácsi előterjesztése az izraeli kivándorlásról folytatandó nemzetközi tárgyalásokkal kapcsolatban. 1949. május 24. 26 MOL XIX-A-83-a A 290. Minisztertanácsi jegyzőkönyv 9. napirendi pontja. 1949. május 27.