Levéltári Közlemények, 75. (2004)

Levéltári Közlemények, 75. (2004) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Trócsányi Zsolt: Az első abszolutisztikus adórendszer Erdélyben (a Systhema Bethleniana létrejötte) / 45–73. o.

72 Közlemények teg (1754. szeptember 27-én halt meg). Lehet azonban, hogy a központi kormányzat más vezetői is számoltak ezzel, és ennek következményeivel: ebben a helyzetben egy határozott, a kérdést jól ismerő személy kellett a helyszíni intézkedések irányítására. Bethlen feltehetően közvetlenül Gyulaffi halála után indult Erdélybe. Ezekben a napokban küldték el Mária Terézia 1754. szeptember 28-i rescriptumait a Guberniumhoz és Wallishoz Gyulaffi halálhíréről és annak engedélyezésével, hogy a szokott módon történjék jelölés a kancellár tisztére.

85 Az országgyűlés 1754. október 5-i ülésén olvasták fel a Gyulaffi halálát tudtul adó rescriptumoí, és utána a szeptember 5-i pardubicei leiratot Bethlen királyi biztosságáról az adóreform ügyében.

86 Bethlen 1754. október 8-án érkezett a gyűlés színhelyére és adta elő a rábízottakat. A rendek ellenvetés nélkül vették tudomásul az adóügy ilyen rendezését, megpróbálták azt saját szájízük szerint magyarázni. Mária Terézia — hangoztatták — nem akarta ezáltal megszüntetni a Diploma Leopoldinumnak az adó mértékére vonatkozó rendelkezését, a Quantum Diplomaticumot (!), gondolt a nemesi előjogokra (valójában nem erőszakolta át a nemesek megadóztatását), az adót nem a földre vetették ki (csak a föld termékeire, ami csak árnyalati különbség), és amennyiben mégis terhesnek érzik az új adórendszert, az uralkodóhoz fognak fordulni.

87 Mindenesetre Bethlen tekintélye óriási volt, az országgyűlés a diéta utolsó napján, október 12-én kelt felség-előterjesztése szerint nagy többséggel őt jelölte első helyen udvari kancellárnak.

88 **# Áttekintve az első erdélyi abszolutisztikus adóreform közel egy évtizedes történetét, mindenekelőtt szögezzük le: a központi kormányzat, a helyi igazgatás és a rendek rendkívüli méretű, és igen nívós munkát végeztek. A kapuadó elavult és kevés eredményt hozó, toldozott-foldozott rendszerével szemben egy igen sokoldalú adatfelvételen alapuló, több szempont szerint mérlegelő adórendszert alakítottak ki. Ez mindenképpen dicséri megalkotói felelősségérzetét és hozzáértését. Az új adórendszer abszolutisztikus jellege nyilvánvaló. Elsősorban azért, mert az adó vagyonadó részét függetleníti a rendi adómegajánlástól. Az adóalapot és az adókulcsot meghatározták; a kormányzat ennek alapján, a rendek közreműködése nélkül is adóztathatott. De abszolutisztikus ez a rendszer annyiban is, hogy bár 1749-ig elsősorban a rendek, illetve biztosaik munkálkodtak rajta, végső formáját a központi kormányUo. 1754:286. ikt. sz. Más esetekben annak engedélyezése, hogy egy ilyen fötisztségre valakit jelöljenek, akár évekig elhúzódhatott. Jkv. 1754:67. Uo. 69-72. A katolikus jelöltek közül Bethlen 103, Kemény László, az Exactoratus Provinciális elnöke 66, Haller Pál (Csík-Gyergyó-Kászonszék főkirálybírája, Haller János gubernátor unokaöccse) 50 szavazatot kapott, a reformátusok közül br. Bánffy Farkas (guberniumi tanácsos, a királyi tábla elnöke) 92-őt, a szintén guberniumi tanácsos Teleki László 78-at, Lázár János (guberniumi tanácsos, a rendek elnöke) 54-et. Míg az erdélyi Habsburg uralom első évtizedeiben az Erdélyi Udvari Kancellária alkancellári rangú vezetője rangban a guberniumi tanácsos alatt állt, most a tisztségért négy guberniumi tanácsos versengett (közöttük a rendek elnöke, az országos főszámvevőség és a királyi tábla elnöke); ezeket előzte meg Bethlen. A Gubernium 1754. október 12-i felség-előterjesztése: EK:AG 1754: 316. ikt. sz.