Levéltári Közlemények, 75. (2004)

Levéltári Közlemények, 75. (2004) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Trócsányi Zsolt: Az első abszolutisztikus adórendszer Erdélyben (a Systhema Bethleniana létrejötte) / 45–73. o.

68 Közlemények zés nélkül jóváhagyta az egész javaslatot. Ebben az értelemben született meg 1751. január 22-i leirata a Guberniumhoz, annak hangsúlyozásával, hogy a királynő kegyesen fogja fogadni a rendeknek az összeírás feldolgozásával (combinatio) kapcsolatos javaslatait.

68 A rescriptumot eltérő okokból általános elégedetlenség fogadta. A magyar és a székely natio és a magyar taxális helyek 1751. február 26-án külön feliratban fejtették ki az összeírással és feldolgozásával kapcsolatos sérelmeiket. Határozattan kiálltak a nemesség adómentessége mellett. Sérelmezték a mentesítettek összeírását, amelyet korábban maguk is szükségesnek ismertek el. Kérték, hogy az egyházi nemesek ne szerepeljenek az új adórendszer alapjául szolgáló összegezésekben; szükségesnek tartották az összeírás adatainak ellenőrzését; maguk akarták végezni az összeírás adatainak feldolgozását. Tiltakoztak az ellen, hogy a székelyek követe a szabad székelyek sorából legyen. A székely natio külön is panasszal élt a Guberniumnál képviseltetése ügyében, és a Gubernium 1751. március 1-jei felség-előterjesztésében jónak látta támogatni ezt a kérést. Előadta, hogy a székely szabadosok csak kisebb tisztségeket töltenek be, nincsenek köztük olyanok, akik jól ismernék a két natio jogait, még kevésbé Erdély belső helyzetét. Alvinczi, akit követnek jelöltek, közben súlyosan megbetegedett.

71 A szászok Seeberg személye ellen tiltakoztak 1751. március 2-án a Guberniumhoz benyújtott kérelmükben. Kijelentették, hogy az 15 éve távol él Erdélytől, és az adóügyben — saját bevallása szerint — nem járatos.

71 A választ Mária Terézia férje, Lotharingiai Ferenc adta meg 1751. április 6-án: tekintettel Alvinczi betegségére, a natiók küldötteinek felutazását elhalasztja, de a feldolgozást az — összeírást addig is irányító — helyi országos bizottság (Commissio Directiva) kezdje meg, és fejezze is be azt 1751. augusztus végéig.

72 Az már „mellékterméke" az adóreform munkájának, hogy a rendek 1751. február 26-i felirata sokáig gyűrűző vihart váltott ki a birodalmi vezető elitben. A feliratot megérkezése és kancelláriai ismertetése után Gyulaffi azonnal köröztette a Konferenz tagjai között. Feltehetően azonban akkor vált igazán botránykővé, amikor kiderült, hogy az erdélyi rendek a magyarországiakkal is megismertették felrótt sérelmeiket. Ezek után vehette Mária Terézia kabinetirodája alaposabban szemügyre a feliratot. Akkor azonban folyt a magyar országgyűlés, a központi kormányzatnak komoly gondot okozott Kollowrat 1751. júliusában bekövetkezett halála és a Hofdeputation ezt követő átszervezése,

73 úgy, hogy a Kancellária csak 1751. október 30-án kezdhetett el érdemben foglalkozni felirat „illetlenségeivel." Valójában csak arról volt szó, hogy rá kell ijeszteni az erdélyi rendekre, hálátlansággal stb. vádolva őket. Az ügyben Erdélyben folytatott vizsgálat során kiderült, hogy a rendek kollektív felelősséget vállaltak a feliratért, sőt azt ismerte, és átjavította Henter ítélőmester is, aki ekkor már a rendek tartományi kancelEK:AG 1751:408. ikt. sz. Jkv. 1751:45-47. A felirat: EK:AG 1751:440 ikt. sz. A Gubernium 1751. március 1-jei felség-előterjesztése (benne a székely rendek kérésével, Alvinczi memoríalisá\a\ és annak említésével, hogy a szászoknak is lesznek megjegyzéseik): G. P. 1751:191 ikt. sz. Uo. 1751:196 ikt. sz. Uo. 1751:411 ikt. sz. L. erre nézve a Reformok előtt című tanulmányomban írtakat.