Levéltári Közlemények, 75. (2004)

Levéltári Közlemények, 75. (2004) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Laczlavik György: Várday Pál esztergomi érsek, királyi helytartó pályafutásának kezdete / 3–43. o.

32 Közlemények ban megfelelő szaktudás kellett. Speciális igazgatásra volt szükség a harmincadokban, a só- és egyéb kamarákban, illetve az adószedésben. A harmincadosoknak, de a városi sóhivatalok vezetőinek is ismerniük kellett a napi piaci árakat, a bányakamarák tisztviselőinek a bányászat technikáját is. Azonkívül elengedhetetlen volt a hazai jogrendszer alaposabb ismerete.

174 A forrásokból Várday Pál kincstartó jó néhány familiárisának pályafutása megrajzolható. Hrussóczy Mihály Herendi Miklós kincstartó embereként bukkan fel egy 1512. november 25-én kelt oklevélben. 1513-1514-ben királyi kamarás, illetve királyi familiáris. A királyi família tagjaként is kincstári feladatokat látott el, ami még a Jagelló-korban sem szokatlan, bár inkább a Mátyás uralkodása előtti időkre jellemző.

175 Mindig valamilyen adó behajtását végezte: 1512-ben Bártfától hajtotta be a rendkívüli adót, majd egy évvel később a rendes cenzusról adott nyugtát a városnak. 1513-ban pedig a pozsonyi káptalannak, illetve Sánkfalvi Miklós prépostnak

176 a törökök elleni keresztesháborúra behajtott 550 forintnyi subsidium lefizetését nyugtázza. A következő esztendőben pedig a király által kivetett 600 forint rendkívüli adót megy behajtani Korpona városától, illetve Várday alkincstattó megbízásából 2000 forintot Kassától.

177 A valószínűleg a Kőrös megyéből származó Hrussóczyt talán Beriszló Péter segítette még a királyi udvarba.

178 1521. július 25-én (DF 249837) azonban már Várday Pál választott veszprémi püspök emberének és familiárisának (homo et familiarius) címezi magát. A fenyegető török veszély miatt ebben az esztendőben az uralkodó jelentős rendkívüli adót vetett ki a királyi városokra.

179 Hrussóczyt a bányavárosokhoz küldték a taxa behajtására. Azt sajnos nem tudjuk, hogy mekkora összeget rótt ki a király a bányavárosokra, feltételezhetően azonban többet annál a 450 forintnál, amelyet a bányavárosok végül Hrussóczynál kialkudtak. A királyi kincstartó embereit ugyanis időnként felruházták azzal a joggal, hogy megegyezzenek az adott várossal az adó összegében, ha azt nem tudnák időre előteremteni.

180 II. Lajos és a kincstartó azonban nem lehettek megelégedve ezzel, így nem sokkal később, 1521. július 29-én (DF 249836) a király már vissza is küldte Hrussóczyt a bányavárosokhoz azzal, hogy azok sine ullo bono ordine engedték vissza hozzá emberét. Nevével még 1525-ben is találkozunk, akkor litteratusnak nevezik.

181 Kisserényi Ferenc pályafutása során ugyancsak több kincstartó mellett szolgált. Első adatunk 1513-ból való róla, ekkor Ferenc deák (litteratus) mint Várday Pál királyi 4 KUBINYI: A kincstári személyzet, i. m. 34-35. 5 KUBINYI: A kincstári személyzet, i. m. 26. 6 Sánkfalvi Zele Miklós 1500-1513 prépost. KÖBLÖS: i. m. 466-467. 7 Az oklevelekben: Hrwssocz vagy Hrwssowcz. 1512. november 25.: DF 217205, 1513. július 18.: DF 227598, 1513. december 29.: DF 217216. 1514. január 8.: DF 270955, 1514. július 27.: DL 47082. L. FÓGEL: Ulászló, i. ni. 67. N Beriszló Péternek több Hrussóczyval kapcsolatos oklevele is fennmaradt. L. 1516. július 13. (DL 104287) 1517. február 4. (DL 101512) és 1520. január 27. (DL 101539). Az ezekben szereplő Hrussóczy Tamás deák és Hrussóczy Balázs körösi alszolgabíró talán Hrussóczy Mihály rokonai. A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa. Szerk. RÁCZ GYÖRGY. (ARCANUM CD-ROM) Bp., 2003. 9 L. Sopronhoz (1521. július 30.: DF 204270) küldött királyi levelet, illetve Várday egy hónappal korábban, 1521. június 28-án kelt leveleit Bártfához, Eperjeshez és Körmöcbányához. (DF217981, 229662, 249835) 0 HÁZI: i. m. 1/7. No. 14. Ennek megfelelően járt el Hrussóczy is, amikor a nyugtát a városoknak kiállította. (DF 249837) 11 1525. szeptember 10.: DL 50558