Levéltári Közlemények, 75. (2004)

Levéltári Közlemények, 75. (2004) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Laczlavik György: Várday Pál esztergomi érsek, királyi helytartó pályafutásának kezdete / 3–43. o.

31 Laczlavik György: Várday Pál esztergomi érsek, királyi helytartó Mohács előtti pályafutása szempontból lényegtelen, hogy a kimutatásnak az ország lakóit vagy egy külső hatalmat kellett-e meggyőznie az áldozat meghozatalának fontosságáról."

168 Várday Pál költségvetésének bevételi oldala 88 000 forintot számlált, ami a felét sem tette ki a Thurzó Elek félévvel korábban készített költségvetési előirányzatának (190 000 forint). Várday összevonta a közös forrásból származó bevételeket, jellegükben eltérő jövedelmeket is egy kalap alá vett, mint pl. az erdélyi huszadot és ötvenedet.

169 Várday egyáltalán nem számolt az új pénz veréséből származó haszonnal, ami azért meglepő, mert a napló által említett tárgyalásokon nagyon sok szó esett a nova moneta értékéről és a kamarai bevételekről. A király és a királyné (a körmöci kamara a királyné hitbérét képezte 1522 óta) között is vita támadt. Nem tudtak megegyezni, hogy a pénzverésből származó haszon melyiküket is illesse. Végül 1523. november 20-án Mária királyné Szydlowiecki lengyel kancellár közvetítésével beleegyezett abba, hogy „a jelenlegi, vagy jövendőbeli körmöci kamarabeli pénzverő elsősorban a királyi felségnek, azután a királyné őfelségének, majd a jelenlegi vagy a mindenkori kincstárnok úrnak tegyen hűség- és engedelmességi esküt."

170 Várday nem számolt a rendkívüli adóval, mert azt az országgyűlésnek kellett megszavaznia, viszont beiktatta a lucrum cameraet. Thurzó Elek 237 000 forint kiadással számolt, amiből 106 000 forintot tett ki a végvárakban szolgálók

171 zsoldja. Várday költségvetésében már csak a végvárakra fordított kiadásokat találjuk, mégpedig 150 600 forint összegben.

172 Várday költségvetésének nem róható fel azonban az egzaktság hiánya. A lengyel kancellárt ugyanis szóban tájékoztatta, fennmaradása Szydlowiecki titkárának köszönhető, aki feljegyezte a politikusok között zajló beszélgetés főbb pontjait. Várday familiárisi hálózata A kincstartóság belső szervezete a familiaritásra épült. Elvben a kincstartó távoztával ki kellett volna cserélődnie a kincstartóság személyzetének is. A gyakorlat azonban ellenkező példát mutat. A familiaris-dominus viszony a pénzügyigazgatásban nem egészen úgy alakult, mint a közigazgatás egyéb ágaiban. A kincstárban is találunk rá példát, hogy a familiárisok követték a kincstartót, miután az távozott hivatalából. Gyakoribb azonban az, hogy a hivatalnokok több kincstartó alatt is szolgáltak, vagy élethivatásnak tekintve a hivatali pályát, egyik központi hivatalból léptek át a másikba.

173 A kincstár személyzete részben deákműveltséggel rendelkező kisnemesekböl (és nemessé vált jobbágyokból), részben pedig városi polgárokból verbuválódott. Ez több okkal magyarázható. A kincstár működtetéséhez megfelelő képzettségű személyzetre volt szükség. A pénzügyi adminisztráció ugyanis komoly szakértelmet igényelt. A költségvetések összeállításához, számadások elkészítéséhez mind vidéken, mind a központm HERMANN Zs.: Államháztartás, i. m. 327. 169 HERMANN ZS.: Államháztartás, i. m. 327. 170 ZOMBORI: i. m. 308. 171 A végvári őrség lélszáma 1513-1514 körül 7817 fő volt. KUBINYI ANDRÁS: A magyar állam belpolitikai helyzete Mohács előtt. Mohács. Tanulmányok a mohácsi csata 450. évfordulója alkalmából. Szerk. RúzsÁs LAJOS és SZAKÁLY FERENC. Bp., 1986. 63. 16. Ij. 172 HERMANN Zs.: Államháztartás, i. m. 332-333. 173 KUBINYI: A kincstúri személyzet, i. m. 28-29.