Levéltári Közlemények, 75. (2004)

Levéltári Közlemények, 75. (2004) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Laczlavik György: Várday Pál esztergomi érsek, királyi helytartó pályafutásának kezdete / 3–43. o.

31 Laczlavik György: Várday Pál esztergomi érsek, királyi helytartó Mohács előtti pályafutása szempontból lényegtelen, hogy a kimutatásnak az ország lakóit vagy egy külső hatalmat kellett-e meggyőznie az áldozat meghozatalának fontosságáról." 168 Várday Pál költségvetésének bevételi oldala 88 000 forintot számlált, ami a felét sem tette ki a Thurzó Elek félévvel korábban készített költségvetési előirányzatának (190 000 forint). Várday összevonta a közös forrásból származó bevételeket, jellegük­ben eltérő jövedelmeket is egy kalap alá vett, mint pl. az erdélyi huszadot és ötvene­det. 169 Várday egyáltalán nem számolt az új pénz veréséből származó haszonnal, ami azért meglepő, mert a napló által említett tárgyalásokon nagyon sok szó esett a nova moneta értékéről és a kamarai bevételekről. A király és a királyné (a körmöci kamara a királyné hitbérét képezte 1522 óta) között is vita támadt. Nem tudtak megegyezni, hogy a pénzverésből származó haszon melyiküket is illesse. Végül 1523. november 20-án Mária királyné Szydlowiecki lengyel kancellár közvetítésével beleegyezett abba, hogy „a jelenlegi, vagy jövendőbeli körmöci kamarabeli pénzverő elsősorban a királyi felség­nek, azután a királyné őfelségének, majd a jelenlegi vagy a mindenkori kincstárnok úrnak tegyen hűség- és engedelmességi esküt." 170 Várday nem számolt a rendkívüli adóval, mert azt az országgyűlésnek kellett megszavaznia, viszont beiktatta a lucrum cameraet. Thurzó Elek 237 000 forint kiadással számolt, amiből 106 000 forintot tett ki a végvárakban szolgálók 171 zsoldja. Várday költségvetésében már csak a végvárakra fordított kiadásokat találjuk, mégpedig 150 600 forint összegben. 172 Várday költségve­tésének nem róható fel azonban az egzaktság hiánya. A lengyel kancellárt ugyanis szó­ban tájékoztatta, fennmaradása Szydlowiecki titkárának köszönhető, aki feljegyezte a politikusok között zajló beszélgetés főbb pontjait. Várday familiárisi hálózata A kincstartóság belső szervezete a familiaritásra épült. Elvben a kincstartó távoztával ki kellett volna cserélődnie a kincstartóság személyzetének is. A gyakorlat azonban ellen­kező példát mutat. A familiaris-dominus viszony a pénzügyigazgatásban nem egészen úgy alakult, mint a közigazgatás egyéb ágaiban. A kincstárban is találunk rá példát, hogy a familiárisok követték a kincstartót, miután az távozott hivatalából. Gyakoribb azonban az, hogy a hivatalnokok több kincstartó alatt is szolgáltak, vagy élethivatásnak tekintve a hivatali pályát, egyik központi hivatalból léptek át a másikba. 173 A kincstár személyzete részben deákműveltséggel rendelkező kisnemesekböl (és nemessé vált jobbágyokból), részben pedig városi polgárokból verbuválódott. Ez több okkal magyarázható. A kincstár működtetéséhez megfelelő képzettségű személyzetre volt szükség. A pénzügyi adminisztráció ugyanis komoly szakértelmet igényelt. A költ­ségvetések összeállításához, számadások elkészítéséhez mind vidéken, mind a központ­m HERMANN Zs.: Államháztartás, i. m. 327. 169 HERMANN ZS.: Államháztartás, i. m. 327. 170 ZOMBORI: i. m. 308. 171 A végvári őrség lélszáma 1513-1514 körül 7817 fő volt. KUBINYI ANDRÁS: A magyar állam belpolitikai helyzete Mohács előtt. Mohács. Tanulmányok a mohácsi csata 450. évfordulója alkalmából. Szerk. RúzsÁs LAJOS és SZAKÁLY FERENC. Bp., 1986. 63. 16. Ij. 172 HERMANN Zs.: Államháztartás, i. m. 332-333. 173 KUBINYI: A kincstúri személyzet, i. m. 28-29.

Next

/
Thumbnails
Contents