Levéltári Közlemények, 75. (2004)

Levéltári Közlemények, 75. (2004) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Laczlavik György: Várday Pál esztergomi érsek, királyi helytartó pályafutásának kezdete / 3–43. o.

16 Közlemények nyat. így kimutatható a káptalan jelenléte a Tolna megyei Lángfőn, amelynek 1510-ben (Huszti) Márton, a Szent Zsigmond-káptalan prépostja volt a földesura, valamint 1524ben a Bodrog megyei Böködön is. (Báta)Széknek Tolnában, Baranyában és Bodrog megyében jelentős birtokai voltak, évi jövedelmét Mátyás király 1462-ben 3000 forintra becsülte. A következő nagy adományhoz valószínűleg 1474-ben jutott hozzá a káptalan, az ekkor utód nélkül elhunyt Monoszlai Csupor Miklós erdélyi vajda birtokai közül ugyanis Eszék, Draszád és Hagymás mezővárosok 1474 után a prépostság birtokaiként szerepelnek a forrásokban. A jelek szerint az eszéki uradalom többi része azonban nem került a káptalan birtokába. A 15. század második felében az ismert lélekszámú mezővárosok között Eszék a harmadik helyen állt Szőlős (1890) és Túr (1000) után, de a másik két megszerzett terület is jelentős volt. 1493-tól az eszéki uradalom a Geréb család kezében volt, amit csak 1503-ban kapott vissza a káptalan. Huszti Márton prépost és a káptalan Pettauban 1503. február 24-én oklevelet állított ki, ugyanis Corvin János herceg — Geréb Péter örököse — visszaadta Eszéket és a többi birtokot, és ezért minden szombaton a boldogságos Szűz fogantatásáról szóló misét fogják énekelni Mátyás király, János herceg és leszármazottaik lelki üdvéért. Az „új Mária" egyház ezenkívül még a Fejér megyei Dinnyésmédet is megszerezte, 1503-ban és 1507-ben Ostffy Ferenccel pereskednek miatta. Rövid ideig — 1471-ben — birtokolták a Békés megyei Szentetornyát is, valamint Budakalászon is rendelkeztek birtokokkal.

77 Kubinyi András szerint a 14. század óta egyetlen egyházi testület sem részesült olyan hatalmas birtokadományokban, mint a hosszabb ideig szinte birtoktalanul tengődő Szent Zsigmond-káptalan. A (báta)széki és eszéki uradalmak megszerzése után az „Új Mária", másként Szent Zsigmond egyház prépostja az ország legnagyobb egyházi birtokosai közé emelkedett, így a javadalom igen keresetté vált.

78 Várday udvarbeli karrierje tehát mind gazdasági, mind kulturális szempontból meglehetősen sikeresen kezdődött. A sokrétű alapok többirányú karriert tettek lehetővé, ő ebből elsőként a pénzügyi területet választotta. A kincstárban Az alkincstartó Várday Pál 1512 novemberétől bizonyíthatóan jelen volt Herendi Miklós kincstartó (1512-1513. április 5.) helyetteseként a kincstárban. 1512. november 25-én (DF 217205) és 1512. december 6-án (DL 47025) Herendi Miklós nevében kelt okleveleket főnöke távollétében Várday mint alkincstartó írta alá.

79 Hogy miként jutott Várday eh1510. szeptember 16.: DL 89001; 1524. július 30.: DL 89194; 1469: DL 32365. BÁCSKAI VERA: Magyar mezővárosok a XV. században. Bp., 1965. 25. (Értekezések a történeti tudományok köréből 37.); 1503: DL 37748; 1503. november 6.: DL 46651.; 1507. október 29.: DL 46819; DL 17227; 1512. január 30.: DL 106083. 129.; Birtokokra vonatkozóan: HERVAY FERENC L: Repertórium Historicum Ordinis Cisterciensis in Hungária. Róma, 1984. 86-87. (Bibliotheca Cisterciensis 7.); CsÁNKl: i. m. II. 215., 369., 543.; III. 411., 475. Általában: KUBINYI: A budavári Szent Zsigmond káptalan, i. m. 20. KUBINYI: A budavári Szent Zsigmond káptalan, i. m. 20. „presentes autem propter absentiam domini mei gratiosi Ego Paulus de Warda regius vicethesaurarius manu meapropria consignavi." Várday Pál saját kezű aláírásával. L. KUBINYI: A királyi kincstartók, i. m. 65. Íj.