Levéltári Közlemények, 75. (2004)

Levéltári Közlemények, 75. (2004) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Laczlavik György: Várday Pál esztergomi érsek, királyi helytartó pályafutásának kezdete / 3–43. o.

14 Közlemények hogy korábban bármilyen tisztséget betöltött volna. Az epigramma címében szereplő Archidecanus Buciae Fógel József fordításában budai prépost. Prépostságáról azonban, mint látni fogjuk, csak jóval későbbről beszélhetünk. Már az archidecanus jelentése is problematikus. Elképzelhető, hogy a címadás a kiadótól származik, és német hatásra

69 — későbbi állapotokat tükrözve — a prépostság vezetőjét jelölte vele. Az is lehet, hogy Bohuslav költeményét nem azonnal, hanem később írta, és a kiadó tudomást szerzett Várday későbbi prépostságáról a Szent Zsigmond-káptalan élén, mivel más egyház prépostságát tudtommal nem viselte. A költemény azonban így sem születhetett 1510. április 13-a, azaz Bohuslav halála után. Legvalószínűbbnek mégis azt tartom, hogy az epigrammát Bohuslav közvetlenül a lakoma után, tehát 1502-1503-ban írta, és decanus helyett talán a személy iránti tisztelet kifejezéseként archidecanust írtak. Ez esetben pedig a Szent Zsigmond-káptalan gazdasági ügyeinek vezetőjével van dolgunk.

70 Azaz úgy vélem, hogy Várday a cseh humanista adatának ismeretében pályája kezdetén, 1502 táján a Szent Zsigmond káptalan dékánja lehetett, és innen emelkedett azután — mint láthattuk — 151 1-1513 között a préposti posztra. E felvetésnek látszólag ellentmond Bodrog vármegye 1510. szeptember I6-án kelt oklevele (DL 89001), amely szerint 1510. július l-jén a vármegye előtt, a Hájszentlőrincen tartott megyeszéken, Várdai Ferenc váci püspök nevében panaszt emeltek (Huszti) Márton prépost és András kanonok a káptalan Szék mezővárosba helyezett dékánja ellen, ugyanis azok a püspök Varga György nevű, bátmonostori jobbágyának két hordó borát lefoglalták, magának a püspöknek is 100 forint kárt okoztak.

71 A káptalan kiterjedt birtokai miatt nem elképzelhetetlen, hogy a gazdasági vezetés több decanus között oszlott meg, és a káptalan eszéki uradalmát is dékán — ez esetben András — igazgatta. Elgondolkodtató ugyanakkor a magyarországi dékánokról a szakirodalomból kibontakozó kép. Általánosan megfigyelhető, hogy a kanonokok a dékáni feladatot nehéznek és fárasztónak találták, ezért nem szívesen vállalkoztak ellátására. Éppen ezért Magyarországon a dékánokat csak egy évre választották (1. a pozsonyi, a budai, a székesfehérvári és a győri káptalannál). A pozsonyi káptalan statútuma szerint azért, hogy kerüljön sor minden kanonokra, „quia onera decani sünt magna". A választás időpontja minden 67 1502. július 11: DL 101799.; 1505. július 7.: DL 67874.; 1508. február 4.: DL 95465. Csergheö Géza 1500. évi adata téves. CSERGHEÖ GÉZA: Heraldikai és sphragistikai adalékok a „Hanninehat-pecsétes oklevél 1511-böl" című értekezéshez. Turul 5. (1887) 134. 6li Farbaky Péter foesperesnek fordítja. FARBAKY: Szatmári, i. m. 27. 69 Érszegi Géza szíves közlése alapján, amelyet ezúton is köszönök. 711 „Decanus - canonicus, qui proventus capituli administrat dividitque. (a káptalan vagyonát kezelő és szétosztó kanonok)." Lexicon latinitatis medii aevi Hungáriáé. Szerk. HARMATTÁ JÁNOS. I-V. Bp., 19871999. 1992. III. 18.; Az archidiaconusnak is — ha mégis inkább elírás történt — van hasonló értelmű jelentése. ,Ad Archidiaconum spectahat Ecciesiastici thesauri custodia, illiusque dispensatio, ut et caeteros Diaconos." Glossarium ad scriptore mediae et infimae latinitatis. {Du CANGE) I, Parisiis, 1783. 650. col.; Az esztergomi káptalanra vonatkozóan az archidiaconusra a következő található: „Habét autem ipse archidiaconus cathedralis stallum in choro levő post lectorem et vocem in capitulo." HARMATTÁ: i. m. I. 226. 71 „coram prefato magistro Andrea canonico et decano in oppido eorum Zeek vovato constituto, in sede eiusdem judiciaria" 1510. szeptember 16.: DL 89001. A fenti elméletet támaszja alá Kubinyi András is, amikor András mesterről azt írja, hogy „Szék mezővárosban tartózkodott, nyilván a széki uradalmat igazgatta." KUBINYI: A budavári Szent Zsigmond káptalan, i. m. 21.