Levéltári Közlemények, 75. (2004)

Levéltári Közlemények, 75. (2004) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Laczlavik György: Várday Pál esztergomi érsek, királyi helytartó pályafutásának kezdete / 3–43. o.

6 Közlemények A Várday fivéreket a későbbiekben több oklevél is együtt említi, így Perényi Imre nádor 1508. március 22-én Ellyevölgyben kelt oklevele is (DL 67876), amelyben Babai Bereck deák fiai, Pál, Tamás és Simon különböző birtokokat vásároltak. Együtt szerepeltek I. Ferdinánd király 1528. február 14-i adománylevelében is, amelyben az uralkodó Nempti (ma Lenti, Zala megye) castellum felét, amely alsólendvai Bánffy János

14 hűtlensége miatt háramlott az uralkodóra, adományozta a Várday fivéreknek. Bethlenfalvi Thurzó Elek 1528. július 16-19. között kelt okleveléből arra következtethetünk, hogy a fivéreket valószínűleg be is iktatták a mondott vár birtokába, vagy legalábbis megpróbálkoztak vele. Az esetleges ellentmondásról nem maradt fenn adat.

15 A Zichy család levéltárában található genealógiai táblák szerint a Várday szülők házasságából született egy lány is, Zsófia.

16 Valószínűleg ez a Zsófia, néhai Kéknyári László özvegye szerepel — Várday Pállal együtt — II. Ulászló 1502. május 7-én kelt (DL 101799) oklevelében is, amelyben a király az általuk békésen birtokolt Somogy megyei mindkét Keer (Szentgáloskér és Pusztakér) és Athad (Magyaratád) birtok határait járatja be a somogyi konventtel. Nagy Iván még egy fivérről, Mihályról is tudott, aki a mohácsi csatában esett el. Róla azonban hallgatnak az eddig előkerült források.

17 Az alábbiakban röviden bemutatom Várday Pál testvéreit.

18 Várday (Babai) Tamás inakódi Kálmán János, Somogy vármegye és a somogyvári konvent középnemesi származású jegyzőjének

19 lányát, Krisztinát vette feleségül,

20 akitől négy fia született. Kettő közülük korán meghalt."

1 Másik két fia: Zsigmond (szül. 1520. október 18.) és János (szül. 1522. május 7-én) 1553-ban még életben volt. Várday Zsigmondról utoljára 1559. szeptember 22-én van adatunk, amikor Nádasdy Tamás nádor laki emberei elfoglalták Várday Zsigmond két faluját, és a nádor emiatt sajnálkozását fejezte ki.

22 Várday Tamás Mohács után Szapoiyai János töretlen híve. Az 1530. évi (I. János-párti) országgyűlés Báthory István halála után nádorrá választotta, és ezt a tisztséget haláláig (1534) betöltötte. 15 MOL A 57 Magyar Királyi Kancellária, Királyi könyvek I. köt. 108. No. 192.; BrLKEl IRÉN: A zalavári és kapomaki konventek hiteleshelyi levéltárainak oklevélregesz.tái. 1527-1541. Zalaegerszeg, 1999. No. 25. (Zalai gyűjtemény 47.) 16 „Item imprimis fűit, Petrus de Warda, tantum halmit unam filiam nomine Potenciánál et ipsam in matrimonium coniunxit Briccius de Baba, et ab ipso geniti sunt\ filii: Paulus de Warda archiepiscopus Strigoniensis, ac Thomae de Warda et unam filiam nomine Sophiam," MOLP 707 Zichy család levéltára Fasc. 31 et E No. 8. L. Uo. No. 7. Kiadta: ÉRSZEGI GÉZA-É. SIN ÁGOTA: Nyelvtörténeti adatok. A Várdaicsalád két XVI. századi genealógiája. Magyar Nyelv 82. (1986) 246-247. 17 NAGY IVÁN: i. m. XII. 56. A Várday család korai történetének vizsgálta nem volt célom. Ezzel kapcsolatban 1. ARADI: i. m. 3-10. 1S A Várday család történetével egy másik tanulmányban kívánok részletesebben foglalkozni. 19 Inakódi Kálmán János Somogy megyei „értelmiségi", jogtudó ember lehetett, pályája legalábbis ezt feltételezi. Mint jegyző (DL 47266) nem csak anyagi haszonra, hanem tekintélyre is szert tehetett. Ezt mutatja, hogy Korotnai István, gordovai Fáncsi János és tóti Lengyel László társaságában Somogy megye követeként részt vett az 1505. évi rákosi országgyűlésen,. (DL 39335; SOLYMOSI: Nagybajom, i. m. 23-26. és 60-62. Ij.) 20 1514-nél nem hamarabb, ugyanis egy 1514. május 12. előtt kelt oklevélben (DL 82397) Krisztina Várday Tamás jegyeseként szerepel. 21 Péter I. (1518-1522) és Péter II. (szül. 1524-ben Kálmán napján). NAGY IVÁN: i. m. XII. 54. Azt, hogy Nagy Iván milyen forrást használt, nem tudjuk. 2 1553. június 24-én Várday Zsigmond és János adósságának kifizetéséről (3200 forint), amellyel még a néhai esztergomi érseknek [nagybátyjuknak] tartoztak. MOL E 21 Magyar Kamarai Levéltár. Benignae Resolutiones II. köt. fol. 141.; BORSA IVÁN: A szenyéri uradalom a török időkben. Somogy Megye Múltjából. (1984) 108. (Levéltári Évkönyv 15.)