Levéltári Közlemények, 74. (2003)

Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Kenyeres István: A királyi Magyarország bevételei és kiadásai a 16. században / 59–103. o.

98 Közlemények Katonai kiadások 106617 69,5 Adósság-törlesztés 16 889 11,0 Deputáció 2318 1,5 Egyéb 1808 1,2 Összesen 153 348 100 Bevétel 194 112 Mérleg + 40 764 A Magyar Kamara kiadásainál a legnagyobb tételt a hadi kiadások képezték, ezen belül pedig a végvárak zsoldösszegei. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy a kimutatásban nem tüntették fel az esztergomi érseki birtokokból finanszírozott Érsekújvár katonasága számára kifizetett összegeket (1585-1586 körül évi kb. 30 000 Ft). Ha ezt a tételt is figyelembe vesszük, akkor a kamara épphogy pozitív mérleggel zárt. A hadi kiadásoknál jelentős tételt képezett a Szepesi Kamara részére az 1570-es években folyósított évi 14 000 Ft-os hadi segély is. A Magyar Kamara fizette a királyi tanács, az országbárók és főpapok fizetését, azonban az udvartartás költségeihez csekély mértékben járult hozzá. A Magyar Kamara jelentős összeget fordított adósságtörlesztésre és fedezte az AlsóAusztriai Kamara által kezelt besztercebányai kamara veszteségét is. A Szepesi Kamara kiadásait elemezve megkérdőjelezhetőnek látszik az az állítás, hogy a bevételek nem fedezték a kiadásokat és így a kamara jelentős hiánnyal küszködött, hiszen a kimutatás szerint több mint 30 000 Ft aktívum mutatható ki. Azonban figyelembe kell vennünk, hogy a jövedelmek több mint 40%-a az uradalmakból folyt be, és döntően nem készpénzben. Ezért kényszerült a kamara igen sokszor kölcsönt felvenni és ez okozta a hiányokat is. A legnagyobb problémát minden bizonnyal a kamara fő feladata, a végvárak ellátását fedező óriási költségek előteremtése jelentette. A kamara hadi célokra fordította kiadásainak közel 70%-át és ezen összeg közel 3/4 részét a végvári katonaság zsoldköltségeire fizették ki. A kimutatásban eredetileg nem tüntették fel az egri végvár zsoldköltségeit és egyéb hadi kiadásait sem. Ez az összeg, amelyet döntően az egri uradalomból fedeztek, minimum évi további 30-40 000 Ft-ot tett ki, amennyiben ezt is figyelembe vesszük, akkor a kamara épphogy finanszírozni tudta a kiadásokat. Az igazgatási költségek két fontos tétele volt a kamarai hivatalnokok fizetése, valamint a nagybányai kamara működéséhez szükséges összeg. Az egyéb kiadások közül az adósság-törlesztések voltak jelentősek. 19. táblázat. A Magyar és a Szepesi Kamara kiadásai típusok szerint Kiadások Magyar Ft % Királyi tanács 12 200 3,9 Kamarai igazgatási költségek 39 384 12,6 Katonai kiadások 17671 55,0 Adósság-törlesztés 66 290 21,2 Kegydíjak, deputációk 9801 3,1