Levéltári Közlemények, 74. (2003)
Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - Haraszti Viktor: Versengő alapjogok a levéltári kutatásban / 3–32. o.
8 Haraszti Viktor: Versengő alapjogok a levéltári kutatásban A kutatás engedélyezési rendszere jelentős adminisztrációt igényelt és tág mérlegelési lehetőséget nyújtott a levéltárak vezetőinek és a minisztériumok területtel foglalkozó munkatársainak. A kutatást nem alanyi jognak tekintette a jogalkotó, inkább kiváltságnak. Az 1980-as évek végére, a rendszerváltás éveire tarthatatlanná vált a helyzet és megérett az idő a kutatás szabályainak reformjára. 2. A kutatás szabályai a '90-es évek elején A Magyar Köztársaság Alkotmánya 1989. október 23-tól hatályos szövege alkotmányos alapelvvé emelte a tudományos élet szabadságának elvét [70/G. § (1). bek.], az egyének személyes adatok védelméhez való jogát [59. § (1). bek.], valamint a közérdekű adatok megismerésének jogát [61. § (1). bek.]. A korábbi levéltári szabályozások messze nem feleltek meg az új alkotmányos alapjogok követelményeinek. A Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Osztályán és a történettudomány műhelyeiben egyaránt reformkezdeményezés indult. Az MTA Történettudományi Bizottsága Kosáry Domokos vezetésével memorandumban foglalt állást a levéltári anyag kutatási szabadságának biztosítása mellett. A Levéltári Osztály által a minisztertanácsi előterjesztéshez készített szakmai indoklás 12 hat fő pontban foglalta össze a változtatások szükségességét: • a korlátozásokat nem nyilvános jogszabály rendelte el, így egyfajta misztikum övezi azokat; • a korlátozásokat határozott időponttól, de határozatlan időre állapították meg, azaz pl. az 1920. év korlátozás alá eső iratai az eredeti 55 évvel szemben 1989-ben már 68 éve álltak korlátozás alatt; • indokolatlanul sok tárgykört korlátoztak indokolatlanul hosszú időkre, egyeseket aktuálpolitikai törekvések eredményeként (pl. nemzetiségi ügyek, 1956-os ügyek); • az ún. hivatásos és nem hivatásos kutatók megkülönböztetése alkotmányjogi szempontból problematikus, a kutatás állampolgári jog, nem pedig intézmények alkalmazottainak és megbízottainak kiváltsága; 13 • a külföldi kutatók hazaiaknál kedvezőtlenebb elbírálása külföldön negatív visszhangot váltott ki; • csökkenteni kell az engedélyezési rendszer túlburjánzó adminisztratív elemeit. A kutatási szabályok felülvizsgálatát a külföldi gyakorlat elemeivel is alátámasztották. A tervezet fontos része az általános kutatási időhatár bevezetése, ami az európai gyakorlatban legtöbb helyen 30 év, így minden évben újabb év zárt, ül. korlátozás alá vont iratai nyílhatnak meg a kutatás előtt. A korlátozás kétirányú: vonatkozik egyrészt a titkos dokumentumokra, másrészt a személyes adatot tartalmazó köziratokra. A szakmai indoklás megállapítja, hogy a levéltári kutatásokat a legtöbb országban informatikai, adatvédelmi 12 Szakmai indoklás a levéltári kutatások tárgyában teendő intézkedéshez. 1989. október 30. LAKOS JÁNOS gépirata. 13 A korlátozás a '80-as évek végén már könnyen kijátszható volt, számtalan olyan igazolást lehetett szerezni, akár megyei szintű szervektől (könyvtárak, levéltárak, múzeumok.), ami a kutató tudományos voltát bizonyította.
