Levéltári Közlemények, 74. (2003)

Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Kenyeres István: A királyi Magyarország bevételei és kiadásai a 16. században / 59–103. o.

76 Közlemények jelentős sóbánya maradt: Sóvár, de a kitermelt só mennyisége nem fedezte az országrész szükségleteit, ezért az erdélyi kézen lévő máramarosi sókamarából és Lengyelországból kellett sót behozatni.

69 A 16. század utolsó harmadára a királyi Magyarországon kialakult Habsburgpénzügyigazgatás szükségszerűen decentralizált volt, méghozzá kettős értelemben: területileg és jövedelemtípusok szerint. A területileg szükséges decentralizáció jegyében került sor a Szepesi Kamara felállítására, míg az uralkodó pénzügyi megfontolásai alapján történt meg bizonyos jövedelmeknek az Alsó-Ausztriai Kamara alá rendelése, hiszen a legjelentősebb, készpénzben befolyó jövedelmek (a körmöcbányai kamara és a dunántúli harmincadok) nem a Magyar Kamarába, hanem a Bécsben székelő Alsó-Ausztriai Kamarába folytak be. Ugyanakkor a decentralizációval párhuzamosan megtörtént az egyes tartományok, országok pénzügyigazgatásának centralizációja is, az egyes kamarák az Udvari Kamara alá lettek rendelve. 4. A Habsburg-uralkodók magyarországi bevételei és kiadásai Annak megállapítása, hogy a 16. században a Habsburgoknak valójában mennyi jövedelmük származott a királyi Magyarország területéről, eddig szinte lehetetlen vállalkozásnak tűnt. Ennek oka abban keresendő, hogy míg a Magyar Kamarának szép számmal maradtak fenn számadásai, addig a Szepesi Kamarából csak töredékes kimutatások álltak rendelkezésre, értékelhető számadás mindössze egy évből maradt fenn, az Alsó-Ausztriai Kamarát illetően pedig — tudomásunk szerint — egyetlen korabeli számadás sem. Különösen ez utóbbi jelentett nagy problémát, hiszen az Alsó-Ausztriai Kamara kezelte a legjövedelmezőbb harmincadokat, valamint a körmöcbányai kamarát és hivatalait. A kérdéskör alaposabb áttekintéséhez először a Magyar és a Szepesi Kamara fennmaradt számadásait kell megvizsgálnunk. A Magyar Kamara bevételei és kiadásai A Magyar Kamara legkorábbról, 1542-ből fennmaradt számadásán gyakorlatilag még a Mohács előtti kincstartóság vonásait lehet felismerni, a kamarai jövedelmek nagysága pedig jelentéktelen volt.

70 A kamara hivatali működése — mint fentebb utaltunk rá — csak az 1540-es évek végétől vált tervszerűbbé. Ez kitűnik mind a számadások vezetéséből, mind pedig a befolyt jövedelmek nagyságából. Érdemes áttekintenünk, hogy a 16. század folyamán hogyan alakultak a Magyar Kamara bevételei. Uo. 41-43. A nagybányai kamarára I. GÜNDISCH, G.: Geschichte der Münzstatte Nagybánya, i. in. 67-98. A Magyar Kamara első ismert számadáskönyvének feldolgozását és forrásközlését I. EMBER GYŐZŐ: A magyar királyi pozsonyi kamara zárszámadása 1542-ben. LK, 61. (1990) 1-2. sz. 63-143. A zárszámadásában a kamara mindössze 5269,03 Ft-ot tüntetett fel bevételként. Uo. 67-68.