Levéltári Közlemények, 74. (2003)
Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Kenyeres István: A királyi Magyarország bevételei és kiadásai a 16. században / 59–103. o.
72 Közlemények jük. I. Ferdinánd a legjelentősebb bevételt képező harmincadokat az 1530-as évek elejétől fokozatosan vonta először a kamara ellenőrzése alá, majd pedig az 1540-es évek végére kamarai igazgatás alá helyezte az egyes hivatalokat. 50 A hadiadót ugyan a rendek viszonylag gyakran megszavazták, azonban a befolyt összegek felhasználását is a maguk számára kívánták fenntartani. A másik probléma pedig az volt, hogy a banderiális urak, akiknek törvényi kötelezettségük volt meghatározott létszámú katonaság kiállítása, a saját birtokukon — a Mohács előtti gyakorlatnak megfelelően — maguk szedték be a rendkívüli adót. I. Ferdinánd az 1540-es évekre szívós politikával megszüntette ez utóbbi — a kincstár szempontjából káros — gyakorlatot és a hadiadó felhasználását saját jogkörébe vonta. 51 1548-ban Mária királynéval is sikerült — igaz, csak hosszas alkudozások után —megállapodásra jutnia: ekkor kerültek Magyaróvár, Zólyom és Végles uradalmai, valamint az alsó-magyarországi bányavárosok, a körmöcbányai kamara, a pozsonyi főharmincad és azok hivatalai kincstári kezelésbe. 52 Ezzel egy időben, az 1540-es évek végén kezdte meg 1. Ferdinánd a kincstári uradalmak számának gyarapítását is. Ezek az uradalmak részben a tulajdonos családok kihaltával visszaháramlás útján kerültek az uralkodó kezére, részben pedig úgy, hogy tulajdonosai — a török veszély miatt — pénzért és/vagy cserebirtokért lemondtak uradalmaikról, amelyek megvédése amúgy is meghaladta anyagi lehetőségeiket. így kerültek kamarai kezelésbe Szigetvár, Kanizsa, Eger és Gyula nagy kiterjedésű birtokai. Jelentős kincstári birtokgyarapítást jelentettek a lázadó főuraktól 1549-1550-ben a Felvidéken, illetve János Zsigmondtól és híveitől 1565-66-ban Felső-Magyarországon elfoglalt váruradalmak is (pl. Csábrág, Murány, Szatmár, Németi). 1. Ferdinánd jónéhány, az 1530-as években elzálogosított uradalmat is visszaváltott, így 1545-ben a komáromi, míg 1549ben a trencséni uradalmakat. 5 "' Ezeket kamarai igazgatás alá kerültek és többnyire fontos szerepet játszottak a végvárrendszer ellátásában. 54 A harmincadok visszaváltásával és Mária hatalmas birtokainak átvételével egyidőben adott ki I. Ferdinánd új utasítást a Magyar Kamara számára 1548-ban. 53 Ez a EMBF.R GY.: Az újkori magyar közigazgatás, i. m. 204-2 ] 0. ?i ACSADY I.: Magyarország pénzügyei, i. m. 67-113.; EMBER GY.: AZ újkori magyar közigazgatás, i. in. 236-241.; NAGY I.: A magyar kamara adóigazgatási, i. m. 29-35. "' Mária királyné birtokainak átadására 1. HEISS, GERNOT: Die ungarischen, böhmischen und öslerreichischen Bcsitzungcn dcr Königin Maria (1505-1558) und ihre Vcrvvaltung. Mitteilungen des Österreichischen Staatsarchivs (= MÖStA), 27. (1974) 96-100. Mária királyné ténylegesen csak az Alsó-Magyarországon lévő birtokait tartotta kezében, a felső-magyarországi birtokai és javai (Munkács, Diósgyőr, lluszt, a máramarosi sókamara stb.) tartósan Szapolyai. illetve hívei kezére kerültek. Ezeket az uradalmakat 1541 után sem sikerült ténylegesen birtokba vennie, csupán Munkács vára után kapott zálogösszeget, majd az augsburgi megegyezés értelmében a többi magyarországi javaival egyetemben ezekről is lemondott bátyja. I. Ferdinánd javára. A lenti birtokokra részletesen I. UÖ: Die ungarischen, böhmischen und österreichischen Besitzungen der Königin Maria i. m. ZweiterTeil. MÖStA, 29 (1976). 52-121. A kérdéskörre összefoglalóan 1. KENYERES ISTVÁN: A végvárak uradalmainak igazgatása és gazdálkodása a 16. században. Századok, 135 (2001) 6. sz. 1351-1359. I. Miksa, majd I. Rudolf uralkodása idején a végvárrendszer első vonala mögötti váruradalmak többségét fokozatosan elzálogosítják, majd el is adományozzák. Uo. 1357. Vö. még: KENYERES ISTVÁN: Kamarai uradalmak igazgatása a XVI. században. XVI. századi uradalmi utasítások. Utasítások a kamarai uradalmakprefektusai, udvarbírái és ellenőrei részére. Szcrk.: UÖ. Bp., 2002. (Fons, Könyvek 2.) 1. köt. 20-35. Az 1548. évi utasítás szövegét kiadta: KÉRÉSZY Z.: Adalékok a magyar kamarai pénzügyigazgatás történetéhez, i. m. 172-183. A Magyar Kamarának szóló 1569. évi utasítás szövegét kiadta: MAYER, THEODOR: Das Verháltnis dcr llotkammer zur ungarischen Kammer bis zur Regierung Maria Theresia. Sonderabdruck
