Levéltári Közlemények, 74. (2003)

Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Erdélyi Gabriella: A Sacra Poenitentiaria Apostolica hivatala és magyar kérvényei a 15–16. században / 33–57. o.

56 Közieméinek hetett, ha a határozat kiállítása helyett megelégedett kérelme aláírásával {sola signalura) a pápa vagy a főpenitenciárius, illetve helyettese által. ~ Ha azonban ezzel nem érte be, az aláírt és ezután a datárius által keltezett 123 kérvény a korrektorhoz került, aki kivona­tot készített róla. Ennek rögzítenie kellett minden fontos részletet, mert az írnokok (scripíor) ez alapján készítették a dekrétumot. 124 Miután erre is dátum került, a szupplikációval történő összevetés céljából visszakerült a jóváhagyó főhivatalnokhoz, végül pedig rátették a hivatal pecsétjét. Az ügyvéd azonban csak azt követően siethetett vele vissza ügyfeléhez, miután az írnokokkal regisztráltatta a kérvényt, s a kiszabott díjat kifizette. 125 A levél címzettje és további sorsa annak függvénye volt, hogy az ügy típusa — amint erről korábban már részletesen szó volt — kívánt-e további vizsgálódást. Ha nem, akkor a kérelmezőnek szóló levéllel az ügy lezárult, akárcsak a levél kiállítását megelő­zően végbement kúriai vizsgálat esetében. Amennyiben azonban a Penitenciária egy helyi prelátushoz utalta vissza az ügyet, akkor ő a neki címzett határozat alapján volt köteles eljárni, s a római dekrétum hatálya csak a vizsgálat pozitív lezárultával lépett életbe. 126 Ezzel a lelki ügyek római hivatala és a kérelmezők közötti változatos, nem kevés kitartást igénylő útvonalak végére értünk. Az út nyomon követése azonban számunkra is hasznos volt. A hatóság kúriai viszonyok között olcsó és gyors működése némi magya­rázatta] szolgálhat korabeli népszerűségére és ügyfelei szociológiai összetételére. A kutatók egyhangú megállapítása ugyanis, hogy a Penitenciáriához — a többi officiumhoz képest — feltűnően sok laikus fordult, s köztük nagyobb arányban találko­zunk az alsóbb társadalmi rétegek képviselőivel is. A magyar kérelmezők vizsgálatával igyekszünk majd e megfigyelést kiegészíteni, árnyalni. A lelki tribunál 15. században egyre fokozódó népszerűsége ezen túlmenően talán — paradox módon — éppen a nagy távolságban és a nagy volumenű ügyvitelben rejlett. Arra gondolok, hogy sokan azért vállalták a római ügyintézéssel járó nehézségeket, mert befektetésük megtérült. A Penitenciárián sikerült elintézni azt, amit máshol nem. A regisztrumokat olvasgatva az embernek valóban ez az első benyomása. S némi igazság — mint minden első benyomásban — talán van is benne. Gondoljunk csak azokra, akik azt a lehetőséget látták meg a római centrumban, hogy azt a problémát vagy konfliktust, amibe keveredtek, a helyi érdekellentétekből és erőterekből kiemelve megoldhatják egy semleges terepen. Ilyen szempontból kedvező körülményként esett latba az ügyek nagy mennyisége és a rutinszerű ügyintézés is. Mindez természetesen közel sem jelenti, hogy a Penitenciárián minden ügy átsiklott. Ismétlem, mi eleve csupán a jóváhagyott esetek rövidített feljegyzéseit ismerjük. Ez nem jelenti ugyanakkor, hogy a hivatal mindig meg­adta azt a kegyelmet, amit kértek tőle. Nemritkán ugyanis — bár az idő előrehaladtával 122 SCHMUOGE, L.-HERSPERGER. P.-WlGGENHAUSER, B.: i. m. 26-37. '" A regisztrált kérvények és a Penitenciária dekrétumainak keltezése, ami egyenlő a szignálás napjával, azonos. Ha azonban nem vetlek nyilvántartásba a kérvényt, akkor a dekrétumra kiállításának napja került dátumként. Vö. GÖLLER, E.: i. m. 1. Bd. 2. Teil. 87-88. A daláriusra I. PRENZ. T.: i. m. 97-100. 124 Az írnokok két kollégiumot alkottak a gyóntalóhivatal szervezetét követve, [-"első kollégiumuk az. officium maim — itt tárgyalt — tevékenységében vett részt, az alsó kollégium tagjai pedig az alpenitenciáriusok által jóváhagyott kérelmekre állították ki a gyónás elvégzését tanúsító leveleket. Uo. 16-18. Jogaikra és köteles­ségeikre I. GÖLLER, fi.: i. m. I. Bd. 1. Teil. 169-178. 125 Részletesebben ismerteti a hivatali útvonalat SALONEN, K.: i. m. 88-92. nf ' Vö. SCHMUGGE, L.-HERSPERGER, P.-WIGGENHAUSER, B.: i. m. 39^tl.

Next

/
Thumbnails
Contents