Levéltári Közlemények, 74. (2003)

Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - IRODALOM - Petneki Noémi: Acta Tomiciana - A kéziratok és a nyomtatott szövegkiadás története és sajátosságai / 301–305. o.

302 Irodalom Ez a sorozat ma a krakkói Jagelló Könyvtár (Bibliotéka Jagielloiíska) tulajdona, az 1493-1512. évekre kiterjedő első és az 1521-1523. éveket magába foglaló negyedik kötet kivételével teljes egészében ránk maradt.

4 Górski azonban nem elégedett meg ennyivel: hamarosan újra átszerkesztette a már birtokában lévő anyagot. Munkája során Tomickit a lehető legjobb színben igyekezett feltüntetni, ezért több vele kapcsolatos kedvezőtlen megnyilatkozást törölt a levelekből. Az iratokat stilárisan is átformálta. Idővel hozzáfért új anyagokhoz, úgyhogy ezeket is bekapcsolta a gyűjteménybe. Az ily módon létrejött másolati anyagot tizenhét kötetbe osztotta, és a lengyel szenátusnak (felsötáblának) ajánlotta. A második világháborúig ez volt az egyetlen teljes Tomiciana; 1830-tól kezdve a nagy-lengyelországi Rogalinban, a Raczyhski-család könyvtárában őrizték. A háború alatt azonban a gyűjtemény teljes egészében megsemmisült. Szerencsére ránk maradt egy másik, jóval terjedelmesebb összeállítás több kötete. Górski ezt a gyűjteményt 1567-ben szintén a szenátorok kezébe adta. Ezúttal huszonnégy kötetbe osztotta az I. Zsigmond uralkodása idején készült iratokat, de néhány kiegészítő kötetet is szerkesztett (többek között bekerült a gyűjteménybe a Res Transsylvanicae, azaz Zsigmond Ágost és Izabella levelezése is), úgyhogy az egész sorozat huszonhét, illetve — egyes másolatok esetében — harminckét kötetet számlált. Sok irat azonban kimaradt a harmadik gyűjteményből, a kötetek szerkezete és az iratok stílusa is változott. A gyűjteménynek számos másolata készült a 16. század második felében és a 17. század elején. Ezek különböző lengyel főurak és egyházi személyek gyűjteményeinek részét képezték; idővel azonban szétszóródtak, sok közülük elveszett. A ma is fellelhető példányok különböző másolatokban maradtak ránk Krakkóban (Bibliotéka Czartoryska), Komikban, Wroclawban (Bibliotéka Ossoliiíska), Varsóban (Bibliotéka Narodowa, Archiwum Gíówne Akt Dawnych), egy Katowicében (Bibliotéka Sla^ska), egy pedig Lipcsében (Universitátsbibliothek).

5 A harmadik anyaghoz fűzött előszóban Górski részletesen kifejti, hogy miért állította össze a gyűjteményt, és miről olvashatnak benne a szenátorok. A különböző külpolitikai események közül a legtöbb figyelmet a magyar ügyeknek szentelte. Néhány mondatban összefoglalta a korszak magyar történelmét: Mohácsot, a kettős királyságot, a belháborúkat és árulásokat, a reformációt említi, és természetesen a lengyel király pozitív szerepét mindebben — ardensque stúdium regis nostri servandi pereuntem Hungáriám, conciliandeque pacis inter hos ipsos reges, de illa, decertantes, frequentissimas regis nostri cohortationes, cesaris, regum et principum christianorum ad mutuam christianam pacem amplectendam et ad bellum generáli adversus Infideles suscipiendum ac ad hereses per universale concilium e regnis christianis eliminandas.

6 Magyarország sorsának bemutatását Górski figyelmeztetésül szánta a lengyelek számára; ez a szemléletmód igen elterjedt volt a korabeli lengyel szépirodalomban is. A gyűjtemény alapvető forrásul szolgál a 16. század első felének magyar történelméhez. Minden Górski szerkesztette kötetben hosszú fejezetet tesz ki a Res Hungaricae. Nem csoda, hiszen Lengyelországot a dinasztikus kapcsolatok mellett a I. Ferdinánd és 4 Jelzetük: Rkp. 6547-6563. 5 Az egyes kötetek fellelhetőségéről Marciniak készített táblázatot: MARCINIAK, R.: Acta Tomiciana w kulturze, i. m. A krakkói Bibliotéka Czartoryskich az általa megadottakon kívül sok 17-18. századi másolatot is őriz (itt minden Tomiciana az IV. 251-286. katalógusszám alatt található meg). 6 Acta Tomiciana (= AT) 1. Ed.: DziALYNSKl, TITUS. Posnaniae. 1852. 1.