Levéltári Közlemények, 74. (2003)

Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Tuza Csilla: Egy miniszteri biztos jelentése Zemplén megyéről 1850-ben / 269–299. o.

TUZA CSILLA EGY MINISZTERI BIZTOS JELENTÉSE ZEMPLÉN MEGYÉRŐL 1850-BEN A DEPARTMENTAL COMMISSIONER'S REPORT ON ZEMPLÉN COUNTY IN 1850. Following the surrender at Világos Hungary was divided intő military districts while civil administration was taken over by ministerial commissioners. The author of this source, Friedrich Swieceny, was appointed the commissioner of Kassa (Kosice) military district. The published source written on Zemplén County distinguishes itself among the similar reporls of the period by its thoroughness and style. Although the author has a biased anti-Hungarian stance, he draws a correct picture on the state of the county. He gives a detailed account of the geographical conditions, agriculture, industry, trade, wine-growing, ethnography, ethnic and religious differences and probleins, both the positive and negatíve factors of public health, education and culture as vvell as the vitai questions of river control, the mineral resources and fauna of the county. 1. Az 1848^49. évi szabadságharc leverése után — részben már közben is — megkezdődött az osztrák ideiglenes közigazgatási rendszer kiépítése Magyarországon.

1 Zemplén megye is azon közigazgatási egységek közé tartozott, amelynek élére Windischgratz már 1848. december 19-én királyi biztost nevezett ki báró Sennyey Pál személyében. Habár Zemplén megye a szabadságharc kezdetétől tevékenyen részt vett a hadmozdulatokban (önkéntes zászlóalja Schwechatig is eljutott), a megyét teljes valójában 1849-ben érték el a harcok. Először Schlick tábornok csapataitól szenvedett igazán a vármegye lakossága, amikor Galícia felöl Kassán át Tokajra vonultak, és csapatainak egy részét Sátoraljaújhelyre és Olaszliszkára vezényelte. Majd a bevonuló orosz intervenciós csapatok pusztításaitól szenvedett a vármegye.

2 A világosi fegyverletétel után katonai kerületekre osztották az országot. Zemplén vármegyét a kassai katonai kerület alá sorolták. A tisztviselőket elbocsátották, újakat neveztek ki, a megye élére megyefönök került. Az első megyefönök Zemplén megyében Draveczky Alajos volt. A katonai kerület főparancsnoka mellé a civil ügyek intézésére miniszteri biztosokat állítottak. 1849 novemberében Friedrich Swiecenyt — az alább közölt dokumentum szerzőjét — Bécsből Pestre rendelték, majd onnan továbbutazott Kassára, hogy miniszteri biztosként átvegye a kassai kerület civil ügyeinek irányítását.

3 Már novembertől kezdődően az egyes kerületekből a miniszteri biztosok — vagy saját személyükben, vagy királyi biztosok útján — bejárják a megyéket, hogy ott hangulatjelentéseket, felméréseket készítsenek. Ezeket a kerülethez, majd onnan a helytartósághoz 1 A közigazgatás kiépítéséről, annak megszervezéséről és menet közbeni átalakításairól, mindmáig igen jól használhatóan I.: SASHEGYI, OSKAR: Ungarns poiitische Venvaltung in der Ára Bach (1849-1860). Graz, 1979.. valamint SASHEGYI OSZKÁR: AZ abszolutizmuskori levéltár. Bp., 1965. 2 Borovszky Samu vármegyeleírásában egy adatra hivatkozik, eszerint 3-400 osztrák katona mellett kb. 48 500 orosz katona tartózkodott a megyében, igen nagy pusztulást hagyva hátra. Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely r. t. város története Szerk.: BOROVSZKY SAMU. Bp., é. n. [ 1905] 745. Az orosz katonák pusztításait konkrét falvak említésével Friedrich Swieceny is beleveszi jelentésébe. ' Magyar Országos Levéltár (= MOL) D 51 Abszolutizmus-kori levéltár. Der bevollmachtigte kais. Comissar fűr die Zivil-Angelegenheiten in Ungarn Kari Freiherr von Geringer (1851-től: K.k. Statthalterei füx Ungarn) Elnöki iratok (= D 51) 1849:174. Swieceny életrajzi adatait 1. e tanulmány III. részében.