Levéltári Közlemények, 74. (2003)

Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - Haraszti Viktor: Versengő alapjogok a levéltári kutatásban / 3–32. o.

Haraszti Viktor: Versengő alapjogok a levéltári kutatásban 23 9. A tudományos élet szabadsága és a személyes adatok védelme újszerű konfliktusa A megalkotott jogszabályok — az adatvédelmi törvénnyel együtt — úgy tűnt, végre teljes körben biztosítják a tudományos élet szabadságának, a személyes adatok védelmének és az információszabadságjogának egymást feltételező és egymást kölcsönösen korlátozó érvényesülést. A Ttv. információszabadságot átmenetileg korlátozó rendelkezéseiről már szóltam. A jogalkalmazók számára a komoly kihívást a tudományos élet szabadságának a személyes adatok megfelelő védelmével együttes biztosítása okozta. Az Ltv. rendelkezései alapján a tudományos intézmény támogató állásfoglalását elnyert kutató a 30, ill, 15 évnél régebben keletkezett iratokban a személyes és különleges adatot is tartalmazó iratokat egyaránt kutathatta. A jogszabály rendelkezéseinek értelmezési vitája egyrészt a kutatott iratok reprodukálása körül (teljes körű vagy csak anonimizált, a személyazonosításra alkalmas adatok olvashatatlanná tétele utáni reprodukció készíthetősége), másrészt a reprodukciók külföldre továbbíthatóságának kérdése körül robbant ki. Kársai László történész és munkacsoportja a jeruzsálemi székhelyű Yad Vashem Archívum megbízásából a magyarországi Holocaust történetével kapcsolatos 1938-1945 közt keletkezett iratok, valamint az 1945 utáni népbírósági iratok kutatását, egyúttal a Yad Vashem Archívum számára másolatban, mikrofilmen történő átadását tűzte ki célul. A kért iratok másolatát egyes levéltárak kiadták, mások csak részben vagy csak anonimizált formában (letakart, lefestett nevekkel), amire a kutatók nem tartottak igényt. Kársai László 1995. augusztus 22-én kelt beadványában Majtényi László adatvédelmi biztoshoz fordult kutatását támogató állásfoglalást kérve.

46 Az adatvédelmi biztos válaszában tudományos támogató nyilatkozatnak a kutatási kérelemhez csatolását és benyújtását tanácsolta.

47 Kársai László válaszában közölte, hogy Glatz Ferenc akadémikus tudományos támogató nyilatkozatának birtokában „még a személyes adatokat tartalmazó, de kutatási témámhoz tartozó iratokat is" lehetősége nyílt kutatni.

48 A reprodukciók kérdésében azonban továbbra sem volt egységes a levéltári gyakorlat. A Magyar Országos Levéltárban kialakított jogértelmezés szerint az Ltv. és az Avtv. által megszabott védelmi idő lejárta előtt a személyes adatot tartalmazó iratokban az Ltv.-ben meghatározott feltételek teljesítése esetén a levéltár lehetővé tette a tudományos kutatást, a kutató betekinthetett az iratokba, azokról jegyzeteket készíthetett, de fénymásolatot csak anonimizált formában kaphatott. A Budapest Főváros Levéltárában követett gyakorlat ezzel ellentétben a tudományos kutató teljes körű, állampolgárságtól független másolási joga mellett foglalt állást és tudományos célú adatkezelés esetében indokolatlannak tartották a külföldre történő adattovábbítás tiltását is. A megyei levéltárak gyakorlata a két ismertetett álláspont közt oszlott meg. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium (MKM) Levéltári Osztálya véleménye szerint az Ltv. nem tiltja a nem anonimizált másolatok kiadását.

49 46 Adatvédelmi Biztos Hivatali irattára (= ABH ir.tár.) 33/A/1995-1 nyilvántartási szám (= ny. sz.) 47 ABH ir.tár. 33/A/l 995-3. ny. sz. 48 ABH ir.tár. 33/A/l 995-4. ny. sz. w Az adatvédelmi biztos beszámolója, 1995-1996. Bp., 1997. 223-254.