Levéltári Közlemények, 74. (2003)

Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Csetri Elek: Iratok a jakobinusság erdélyi történetéhez / 221–255. o.

223 Csetri Elek: Iratok a jakobinusság erdélyi történetéhe: kérdésre a Gubernium a felszólítottaktól három nap alatt válaszadást parancsolt.

8 A válaszok nem ismeretesek, mindössze Gyújtó Sándor alispáné, aki érdemi feleletét attól tette függővé, ha az ellene tett „feladásokra, és azoknak minden cikk helyeire" pontos értesítést kap. Mindenesetre a gyanúba hozottak válasza és a szerzett információk alapján július és augusztus hónapok folyamán a Gubernium kialakította a maga véleményét (opinio) az ügyről és a vétkeseknek talált személyekről és ennek ismeretében intézkedett tovább. Összefoglalóját és opinióját a Gubernium augusztus 31-i leiratában a megye főispánjával közölte és kérte, hogy észrevételeit (reflexióit) tegye meg.

10 Hosszú időnek, hónapoknak kellett eltelniük, amíg a Gubernium a dolgot döntésre vitte. Végül közölte Alsó-Fehér vármegye főispánjával, hogy az 1795. március 20-án tartott törvénytelen marchalis miatt Pávai főszolgabíró, Gyújtó alispán, valamint Fosztó Ferenc, Csató Mihály, Málnási József és a nótáriusok egyike, mivel a törvénytelen gyrás-szék förészesei voltak, és a Gubernium által kinevezett assentator helyett másokat választottak: a „fiscalis actio alá vettetést megérdemlik'

1

; egyben a Gubernium közölte a főispánnal, hogy Gillyén alispán, Szántó Sándor és Pál Benjámin vicenotarius, mivel a törvénytelen gyűlésen részt vettek ugyan, de az assentator commissariusok kinevezését ellenezték, a fiscalis actiotól megmenekülnek, ugyanakkor a Gubernium részéről „kemény" dorgálásban részesülnek.

11 Az említett fiscalis actio azonban az Alsó-Fehér vármegyében tevékenykedő elégedetlenek elleni eljárásnak csak egyik vonulata volt. Többen a perbefogottak közül ugyanis az előbbinél sokkal súlyosabb vádakkal jöttek gyanúba és kerültek szembe a bírósági fórumokkal. 1795 végén egy notórius denunciáns, Fejérvári Sámuel gyógyszerész Bécsbe feljelentést juttatott el, amelyben Alsó-Fehér vármegye több vezetőjét az uralkodóház elleni és a francia forradalmi változások iránt baráti kijelentésekkel és szervezkedéssel vádolta be. A perbe fogottak ellen megindult az eljárás, az ügy lefolytatásával megbízott Cserei János fiscalis director, a marosvásárhelyi Királyi Tábla vezetője összeállította a kérdőpontokat, a Királyi Tábla és a Gubernium nagykancelláriája írnokaiból bizottságot hozott létre, hogy Alsó-Fehér megyébe kiszállva a tanúk kihallgatását elvégezze. így született meg a fiscalis per és egyben közleményünk legfontosabb forrása: az 1796. március 19-e és május 6-a között a vármegye városaiban (Nagyenyed, Zalatna, Abrudbánya) és más helységeiben (Nagylak, Tűre, Vájasd) összeállított terjedelmes és rendkívül érdekes tanúkihallgatási jegyzőkönyv.

12 Már a kérdöpontokból kiderül, hogy a törvénytelen gyrás-szék ügye teljesen háttérbe szorult egy sokkal fontosabb kérdés: a vármegye egyes vezetői és közgyűlésének résztvevői, más városiak és falusiak, nemesek és parasztok részéről elhangzott antimonarchista és államrendellenes, a francia forradalommal szimpatizáló kijelentéseivel szemben. Kiderül az is, hogy a Martinovics-féle összesküvés, a magyar köztársasági mozgalom leleplezése után két esztendővel az egyes személyek szájából elhangzott kijelentésekhez hasonlóan erősen érdekli a vizsgálatot végző hatóságokat az Alsó-Fehér K MOL Gubernium Transylvanicum. Iratok (= GubTrans lr). 1696/1795. '' MOL GubTranslr. 2475/1795. L. a 2. sz. mellékletet. 10 MOL GubTranslr. 4403/1795. " GubTransIr.7245/1795. A fiscalis actio a „szcksértési per": azok ellen folytatták, akik a vármegyei jogrend ellen vétettek 12 MOL GubTransPraesIr. ad. Nr. 524/1796. L. a 3. sz. mellékletet.