Levéltári Közlemények, 74. (2003)
Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - Haraszti Viktor: Versengő alapjogok a levéltári kutatásban / 3–32. o.
Haraszti Viktor: Versengő alapjogok a levéltári kutatásban 21 ri anyagot őrző közlevéltár engedélyezte, addig az 1990. május 2-a előtt keletkezett, a keletkezés naptári évétől számított tizenöt éven belüli levéltári anyagban — ideértve a belső használatra készült, valamint döntés-előkészítést tartalmazó levéltári iratokat is — a kutatást az átadó szerv hozzájárulásával a korábban ismertetett kuratórium engedélyezte. Az Avtv. kimondta, hogy a személyes adatot tartalmazó levéltári anyag az érintett halálozási évét követő harminc év után válik bárki számára kutathatóvá. A védelmi idő, ha a halálozás éve nem ismert, az érintett születéstől számított kilencven év, ha pedig a születés és a halálozás időpontja sem ismert, a levéltári anyag keletkezésétől számított hatvan év. Ugyanakkor az Ltv. a védelmi idő lejárta előtt is megengedte a kutatást, de három vagylagos feltétel egyikének meglétéhez kötötte: 1. a kutatás —- a kérelmező költségére — anonimizált másolattal is megvalósítható, vagy 2. a kutatáshoz az érintett, illetőleg annak halálát követően bármely örököse vagy hozzátartozója a kutató kérésére hozzájárult, vagy 3. a kutatásra tudományos célból van szükség — feltéve, hogy az irat keletkezésétől számított harminc, illetőleg tizenöt év már eltelt — és a kutató a törvényben meghatározott követelményeknek eleget tesz. A tudományos kutatónak csatolni kellett tudományos kutatást rendeltetésszerűen végző, közfeladatot ellátó szervnek — a kutató részletes kutatási terve alapján megadott — támogató állás foglalását, valamint nyilatkozatot arról, hogy a megismert és kigyűjtött személyes adatokat az Avtv. 32. §-ában meghatározott módon kezeli és használja fel, továbbá az írásos nyilatkozatban meg kellett jelölnie az adatkezelés helyét. A kutatási korlátozások száma jelentősen csökkent és a törvényben rögzített esetekben érvényesülhetett csupán. A minősítő által meghatározott érvényességi idő lejártáig az államtitkot, szolgálati titkot vagy törvényben meghatározott egyéb más titkot tartalmazó levéltári anyagban csak a minősítő hozzájárulásával folytatható kutatás. Nem engedélyezhető a kutatás a nemzetközi kötelezettségvállalás körében keletkezett, illetőleg külföldi szerv vagy személy által átadott iratokban, a nemzetközi szerződésben, illetőleg az átadó által meghatározott ideig, valamint abban a köziratnak nem minősülő levéltári anyagban, amely az átadó szerv vagy természetes személy által meghatározott feltételek alapján még nem kutatható. Egyéb kutatási korlátozás csak az iratanyag rossz fizikai állapota esetén lehetséges és akkor is mindent meg kell tenni a levéltárnak, hogy reprodukció rendelkezésre bocsátásával segítse a kutatót. Fontos eleme a szabályozásnak, hogy a kutatási kérelem megtagadását írásban kell indokolni és a kutató előtt nyitva áll a bírósági jogérvényesítés lehetősége.