Levéltári Közlemények, 74. (2003)

Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Garadnai Zoltán: Péter János külügyminiszter franciaországi útja (A De Gaulle-i Európa-politika magyarországi értelmezései) / 135–158. o.

Garadnai Zoltán: Péter János külügyminiszter franciaországi útja 157 A párt külügyi titkára Komócsin Zoltán a Központi Bizottság előtt (1965. november 1820.) az alábbi helyzetértékelést adta: ,,/íz imperializmus támadásával egyidejűleg kedvező jelenség, hogy változatlanul nem képesek a szövetségükben keletkezett rések betömésére, melyet különösen bizonyít a francia-amerikai ellentétek fokozódása, továbbá az, hogy az Egyesült Államok nem tudja elérni európai szövetségeseinek katonai támogatását vietnami agressziójához. [...] A Szovjetunió a Magyar Népköztársaság és a többi testvéri ország szolidan, nem látványos módon, de fejleszti kapcsolatait — az Egyesült Államok kivételével — a vezető kapitalista országokkal, különösen Franciaország_ / .. 105 A francia szemszögből nézve Magyarország megítélésének változására Francfort nagykövet Párizsba küldött jelentéseiből lehet még következtetni. A Kelet-Európa szakértőnek számító francia diplomata 1962-ben — az első jelentései egyikében — még a magyarországi politika megváltoztathatatlanságáról, és annak kiismerhetetlenségéröl írt.

106 1965. októberében már három éves diplomáciai munkája után, amelynek legkiemelkedőbb eseményét számára is Péter János párizsi útja jelentette, megvonta magyarországi missziójának a tapasztalatait. „Minden kulturális, gazdasági és politikai bátorítás, amit Franciaország nekik [a magyaroknak — G. Z.] adhat, elősegítheti apránként azt, hogy az ország fokozatosan újraépítse a kapcsolatait a jövő kiszélesített Európájaban..."

m 6. Összegzés Tanulmányunk keretében azt vizsgáltuk, hogy a két ország 1963-1965 közötti diplomáciai és politikai közeledése hogyan és milyen formában zajlott, mennyire volt őszinte és hogyan illeszkedett be a nemzetközi kapcsolatok korabeli történéseibe. Ezen időszak alatt — és ezt mindenféleképpen hangsúlyozni kell — a francia részről kibontakozó keleti nyitás egy Kelet-Európa egésze irányába megnyilvánuló De Gaulle-i politikába illeszkedett bele, és Magyarország francia szemszögü értékelése is csak annak részeként értelmezhető. 1965 elejétől kezdve franciák részéről fő változásként azt állapíthatjuk meg, hogy a korábban szinte teljesen periférikusán kezelt országot, nem kis mértékben annak a francia Európa-politika iránti érdeklődése miatt fokozatosan partnerként kezdték kezelni. Vö. MOL M-KS-288-4/I965. 76 ő. e. A magyar-francia kapcsolatok helyzetet és a francia külpolitika alakulását foglalta össze Klein Márton diplomata a Külügyminisztérium kollégiuma számára, Az összefoglalás részletesen foglalkozik az „Európai Európa", „harmadik erő" Európája, az „Atlanti Óceántól az Urálig" terjedő Európa fogalmával, és megvizsgálja a fogalmak kialakulásának történeti hátterét is. Ugyanakkor itt olvashatjuk a „kiszélesített Európa" koncepciójával kapcsolatban az alábbi magyar értékelést: koncepció lehetőséget nyújt a Magyar Népköztársaság számára, hogy foglalkozzék a közép-európai államok együttmőködésének kérdésével, különös tekintettel a dunavölgyi országokra, a magyar-osztrák kapcsolatokra". [...] „A francia <Európai Európa> fogalommal érdemes foglalkozni, mert számos pozitív és általunk kihasználható közeledési felületet tartalmaz"MOL XIX-J-1-j-Fr.-001524/1 1/1965. 47. d., ill. Vö. XlX-J-1 -j-I-2-001106/1966. 1. dob. Kollégiumi előterjesztés. Franciaország helye a szocialista országok külpolitikájában. Vita jegyzökönyve ugyanitt. ' Vö. GARADNAI ZOLTÁN: Magyarország egy francia diplomata szemével. Pierre Francfort követ „első benyomásai" (1962. április 11.). ArchivNet, 3. (2003). 2. sz. www. natarch.hu/ArchivNet/ ' MAE AD. Hongrie, Carton 1764 N° 805/EU.