Levéltári Közlemények, 74. (2003)

Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Garadnai Zoltán: Péter János külügyminiszter franciaországi útja (A De Gaulle-i Európa-politika magyarországi értelmezései) / 135–158. o.

154 Közlemények 1965. március 2-ai beszédét is. Francfort szerint ezek csak megerősítették a magyarokat abban, hogy folytassák Európa-politikájukat.

95 A magyar külügyminiszter Európára vonatkozó kijelentései továbbra is a figyelem középpontjában maradtak, vagyis lényegében elérte azt, hogy az országával komolyabban kezdtek foglalkozni a nyugati államok. Egy 1965. április 10-én kelt táviratban Francfort arról írt, hogy Péter János már nyíltan az osztrák-magyar közösségről beszél, és úgy tűnik, hogy kelet-európai kollégáihoz képest előőrs szerepet szeretne játszani az európai ügyek rendezésében. Péter János Bécsben is beszélt a De Gaulle-i „európai Európa" koncepcióról, és először javasolta a közép-európai államok konferenciáját a német kérdés rendezése érdekében.

96 Az „enyhülés" lehetőségének a kihasználása tehát 1964 végétől és 1965 folyamán a magyar politika számára továbbra is elsőrendű feladatnak számított. A lehetőségekre való felkészülés jegyében a magyar Külügyminisztériumban több tervet dolgoztak ki a regionális külpolitika lehetséges kiterjesztésére,

97 és a Kárpát-medencei államok együttműködésére. Hivatalos célként tűzték ki azokban a nacionalizmus elleni harcot, amellyel lényegében a két világháború közötti magyar külpolitikával való szakítás demonstrálását, és a nemzetközi helyzetből fakadóan a kelet-európai mozgástér lehetséges bővítését akarták.

98 Ebben a magyar politikai aktivitásban a régiót egységben figyelő franciák szemszögéből egyrészről a magyar-osztrák kapcsolat (a német kérdés miatt), másrészről a magyar-román rivalizálás (a kisebbségek kérdése illetve az önállósulási törekvések valós tartalma és lehetősége) kérdései iránt növekedett meg a figyelem.

99 A két ország gyakorlati együttműködése elsősorban a bilaterális kapcsolatok terén indult fejlődésnek, amely lehetővé tette a leginkább elhanyagolt gazdasági kapcsolatok fejlesztését. Ennek szükségességét és jelentőségét a franciák is felismerték és Pierre 9-1 MAE AD. Hongrie, Carton 1761 N° 213/EU. A nagykövet figyelmét ugyanakkor nem kerülte el az. hogy a magyarok mindezt óvatosan és ellentmondásosan teszik, félvén egy túlzott nyitás politikai következményeitől. Francfort az 1965. március 23-ai Népszabadságban megjelent Várnai Ferenc-cikkböl félelmet, aggodalmat szűrt le, illetve azt a gyanakvást, ami a nyugattal való kapcsolataikat jellemezte Vö. MAE AD. Hongrie, Carton 1753 N° 229/EU. % MAE AD. Hongrie, Carton 1762 N° 176-178., 179-180/EU. A nagykövet értékelése szerint Gromikó párizsi útja nagyon pozitív értékelést kapott Magyarországon, amely a magyarok számára azért volt fontos, hogy „ ... egy határozottabb választ adjon arra a kérdésre, hogy a fejlődésnek milyen új formája alakul ki Európa és a világ számára... " Vö. MAE AD. Hongrie, Carton 1761 N° 173/EU. 97 MOL XlX-J-l-j-Eu/1965. 112. d. A „hivatalos" magyar szándékok nyilvánosság számára előadott változatát jelentette Kádár Jánosnak a Parlamentben elmondott beszéde (1965. július 12.), amelyet a nagykövet részletesen, de kommentár nélkül Párizsba küldött. A beszédben a magyar pártvezetö kijelentette, hogy Péter János a békés egymás mellett élés keretében érdeklődött a francia „európai Európa" politika iránt, és KeletEurópában is nemzetek vannak, és az osztályharc nem törli el a földrajzi fogalmakat. A kilenc szocialista ország is — a Szovjetunióval együtt — az Atlanti Óceántól az Uraiig terjedő Európa részét képezi: „ ...szocialista Magyarország szintén Európában helyezkedik el, annak a központi területén és mindig elfogadtuk, hogy ebben a régióban számos kapitalista ország létezik. Csak üdvözölni tudjuk azt, hogy ennek a ténynek a realitását a másik oldalon is kezdik felismerni... " MAE AD. Hongrie, Carton 1759 N° 81 /82. 98 Vö. ROMSICS IGNÁC: Magyarország története a XX. században. Bp., 1999. 512-516. 99 MAE AD. Hongrie, Carton 1759 N° 427. A francia értékelés szerint a dunai együttműködésre vonatkozóan a magyarok nem fogalmaztak meg kiforrott álláspontot. A magyar szándékok átgondoltságát mutatja Péter Jánosnak az 1964. augusztus 24-ei követi konferencián tartott beszéde: „Az Osztrák-Magyar Monarchia örökségei, hagyományai és emlékei közölt vannak olyan elemek, amelyek sajátos lehetőséget adnak nekünk arra — és amelyekkel bátran kell élnünk azért —. hogy Ausztriával a békés egymás mellett élés elvének példaszerű megvalósítására törekedjünk. " Vö. MOL M-KS-288-32/1964. 31. ö. e.