Levéltári Közlemények, 74. (2003)

Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Garadnai Zoltán: Péter János külügyminiszter franciaországi útja (A De Gaulle-i Európa-politika magyarországi értelmezései) / 135–158. o.

142 Közlemények A Kádárral folytatott beszélgetés legfontosabb következménye a kétoldalú miniszteri szintű látogatások megvalósulása volt. Jacques Marette francia posta- és távközlési miniszter budapesti (1964. május 15-18.),

35 illetve magyar kollégájának, Csanády Györgynek a párizsi útja (1964. október 27-30.) már egyszerre szolgálták a vitás kérdések rendezését, és a kapcsolatok további építését.

36 Csanády György jelentése szerint a párizsi látogatás végén Marette egyértelmű üzenetet „küldött" a magyar kormány irányába: „ ... a jelenlegi francia kormánypolitika fő célja a független nemzetekkel való szoros együttműködés, társadalmi és politikai rendszerükre való tekintet nélkül. " „ ... a német befolyás ellensúlyozását is feladatuknak tartják, többek között Magyarországon is. A Szovjetunióval kapcsolatban utalt kormányának reálpolitikájára. " A francia nagykövet értékelése szerint ezeknek a látogatásoknak a jelentőségét a magyarok számára az adta, hogy ezáltal megerősítést kapott a látensen meglévő' nyugati nyitás vágya... ","'

8 hiszen akkor már egyedül Magyarország volt az az ország, amely még nem fogadott hivatalos francia politikai személyt. Ezzel a látogatással a magyarok már egyenrangúnak érezhették magukat a többi kelet-európai országgal. Ugyanakkor a Maurer látogatás kapcsán a francia diplomata figyelmét nem kerülte el a magyar-román nemzeti rivalizálás látens megnyilvánulása sem. Francfort ezt a konfliktust egyrészt a kínai-szovjet ideológiai vita, másrészt a hagyományos magyar-román ellentétek összefüggéseibe helyezte.'

9 A magyar nyugati nyitás vonatkozásában két megállapítást tett: 1.) A magyar politika presztízs szempontok miatt tartja fontosnak a nyugati országokkal való kapcsolatfelvételt, de közben számolnia kell a lakosság azon része hangulatának alakulásával is, amely ezáltal „túlzott szimpátiát

1

' fejezhetne ki a Nyugat felé. 2.) A magyarok a kulturális kapcsolatok tekintetében nagyobb rugalmasságot mutatnak.

40 1964 második felében a Kádár-rendszer vezetői számára már a nemzetközi kapcsolatok változásaihoz való alkalmazkodás és a magyar külpolitikai nyitás lehetőségeinek kihasználásajelentette a legfontosabb kérdést. 1964 áprilisában N. Sz. Hruscsov magyarországi útja, illetve a Kádárral kialakult személyes jó kapcsolata egyértelművé tette a beimegnyilatkozásait, amelyek összességében megerősítették azon véleményét, hogy a magyarok részéről csak szerény önálló külpolitikai tevékenységet lehet várni. 35 MOL XIX-J-l-j-Fr.-25/f-003674/3/l964. 22. d. Marette a világháború alatt a Vörös Hadsereg mellé akkreditált francia haditudósítóként, majd újságíróként 1948-ig Prágában, Varsóban és Berlinben dolgozott. Prágából két héttel az 1948. évi hatalomátvétel után kiutasították. De Gaulle minisztere Budapestre küldésével tehát egy tapasztalt, a térség politikai viszonyait jól ismerő és „nyitott szemmel járó" személyt bízott meg, aki nem titkolta, hogy a látogatás egy fontos állomást jelent a politikai kapcsolatok továbbfejlesztésében. Ezt a szándékot erősíti meg utólag Veress Péter nagykövet 14 évvel későbbi jelentése: 1978. június 27-én Chirac polgármesteri vacsoráján ugyanennek a Marette-nek az asztalánál ültem. aki elmondta, hogy őt De Gaulle a kapcsolatok magasabb szintre emelésének előfutáraként küldte. " Vö. MOLXIX-J-l-j-Fr.-00437/10/1978. 52. d. 36 Vö. GARADNAI Z.: A magyar-francia diplomáciai kapcsolatok története, i. m. 120-121. 37 MOLXIX-J-t-j-Fr.-25/f-003674/8/1964. 22. d. 3it MAE AD.Hongrie, Carton 1764 sz. n. 3y A román miniszterelnököt De Gaulle is fogadta, és ez tovább erősítette a magyarok „féltékenységét". A budapesti francia nagykövet a román miniszterelnök párizsi látogatása után javasolta a kormányának, hogy egy magyar minisztert magasabb szinten is fogadjanak, megelőzendő a magyar nyugati nyitás elbátortalanodását. Vö. MAE AD. Hongrie, Carton 1764 N° 384/EU. 4() MAE AD. Hongrie, Carton 1761 N° 98/EU. Francfort véleményét érezhetően befolyásolta a Kádárral folyatott beszélgetése 1964. január 24-én. Kádár ezen a négyszemközti beszélgetésen nyíltan beszélt arról, hogy a lakosság 20%-a ellenséges a rendszerrel szemben. Vö.: GARADNAl Z.: A ..békés egy-más mellett élés értelmezése... ", i. m. 66., 69.