Levéltári Közlemények, 74. (2003)
Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Poór János: Egy recenzió és recenziója. Kovachich Márton György a magyar alkotmányról és hadszervezetről / 105–133. o.
Poór János: Egy recenzió és recenziója 127 gondolta. Kovachich 1816-ban is értekezett a báró fogalmáról. Hasonlóan bonyodalmasán. A bárónak — olvassuk itt is — több fajtája van. A legelőkelőbbek (die Vornehmsten) az országbárók. Őket követik az előkelő, gazdag (die vornehmen, reichen) nemesek, de ezek a bárói címet csak azért viselték, mert a prelátusi és tiszti bandériumokkal együtt vonultak hadba. Voltak továbbá öröklött bárói címmel rendelkező vagy szabad bárók (die erblichen Baronen oder Freyherren) és táblai bárók (Tafelbaronen). Amikor a törvényekben a prelátusok után a bárókról van szó, a kifejezés nem az országbárókat, a táblai bárókat vagy az öröklött bárói címmel rendelkezőket jelöli, hanem a legelőkelőbb nemeseket. 53 Azaz —jutott Kovachich itt is bonyolultabban ugyanarra, mint Piringer — a báró nem azonos a bandériumtartóval, hanem ezzel a szóval általánosságban a főnemeseket jelölik a vonatkozó törvények. * * * Ellentétben a báró-fogalommal, és a hagyományos hadsereg alapvető szervezeti felépítésével — amelyben tartalmilag alig különböztek a nézetek — homlokegyenest mást vallott Kovachich mint Piringer és recenzense a portális katonaságról, amely mindannyiuk szerint a főúri és nemesi csapatállítás alapja (az egyházi csapatállítás egyik alapja) volt. Kovachich idézte a recenzens definícióját és adott egy másikat. „lm ursprünglichen Sinne bedeutete Portalmilitz, die Pflicht des Adels, nach Verhaltnip seiner an Bauern überlassenen Gründe eine streitbare Mannschaft, auf eigene Kosten zu unterhalten". Tehát: a portális katonaságot a nemesek a parasztjaiknak átengedett telkek alapján tartják, saját költségen. Ezzel szemben Kovachich szerint: „Portalmilitz bedeutete eine streitbare Mannschaft welche der Adél nach der Zahl der Bauern denen er urbare Grundstücke seiner Güter überlassen hat, im Fali der Noth unter die königliche fahne zu stellen, verpflichtet ist". (130.) Tehát: a portális katonaságot a nemesek azoknak a parasztoknak a száma alapján állítják, akiknek úrbéri földeket engedtek át, de csak szükség esetén. Saját definíciója mellett az alábbiakkal érvelt. A portális katonaság nem nevezhető kötelességnek, hanem az egy kötelesség következménye, vagy eredménye. („Die Portalmilitz kann nicht Pflicht genannt werden, sie ist Folge oder Resultat der Pflicht, folglich eine verschiedene Idee".) (130-131.) A mondat értelme az, hogy nem kell állandóan tartani a katonákat, hanem csak készen kell állni arra, hogy szükség esetén kiállítsák őket. Továbbá, a portális katonaságot nem a parasztoknak átengedett föld, hanem a parasztok száma alapján állították. Ez minden országgyűlési törvény összefüggéséből kiderül — olvassuk. Portaki igazításnál sem a földet, hanem a népességet és a javakat vették figyelembe. A telkek nagysága országrészenként más. Tehát nem volt szokás, nem volt (és nem lenne) törvényes az állítandó katonák ,3 „Wo es in dcn Gesctzen von der Heeríblge, nach den Praelalen der Baronen Meldung geschieht, werden weder die Reichs und Tafel Baronen, noch die erblichen Baronen, sondern nur die Vornehmsten Edlen verstanden, mőgen sie denn Liberi, Comiles perpetui, Grafen oder Freyherren oder keine von allén dicsen gewesen seyn 1 '. (165.) Kovachich itt is körülményesen fogalmazott. Előbb a legelőkelőbb (vornehmster) jelzőt kifejezetten az országbárókra alkalmazta, majd közölte, hogy a báró szó a törvényekben legelőkelőbb nemeseket jelöli, tehát nem az országbárókat, nem a táblai bárókat és nem az öröklött bárói címmel rendelkezőket. (Nyilván úgy kell értenünk, hogy természetesen a felsoroltakat is jelentheti.)
