Levéltári Közlemények, 74. (2003)

Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Kenyeres István: A királyi Magyarország bevételei és kiadásai a 16. században / 59–103. o.

102 Közlemények ot). Éves szinten tehát a magyarországi jövedelmekre felvett 80-100 000 magyar Ft hitelből legalább 60-70 000 magyar Ft-ot magyarországi hadi célokra fordítottak. Az összes katonai kiadást ezek alapján minimum 350 000 magyar Ft-ra, azaz kb. 437 500 rajnai Ft-ra tehetjük. Tehát az ország összjövedelmének körülbelül a felét fordították hadi célra, a többit a kamarák igazgatási költségei, a tartozások törlesztései és az udvartartás vitte el. Pusztán a magyarországi végvidék zsoldösszege az 1570-es, 1580-as években több mint 1 000 000 rajnai Ft-ot, a horvát-szlavón végvidékkel együtt pedig 1 400 000-1 600 000 rajnai Ft-ot tett ki."

J Az ország összjövedelme csupán a magyarországi végvidék zsoldösszegének a kb. 80-90%-át tette ki. Az ország jövedelmeiből kifizetett hadi kiadások ennek az összegnek a minimum 40%-át fedezték is. Ha tekintetbe vesszük azt is, hogy a magyarországi bevételek tulajdonképpen jórészt permanens háborús helyzetben lévő területekről származtak, akkor még inkább értékelni tudjuk ezeket az összegeket. A királyi Magyarország bevételei és a Habsburg-birodalom Az országból származó bevételek így is jelentősek voltak a dunai Habsburg-birodalom számára. I. Ferdinándnak uralkodásának végére — Alfons Huber számításai szerint — az Enns-en inneni tartományokból (Lande unter der Enns) I 13 000 rajnai Ft, az Enns-en túli tartományokból (Lande ob der Enns) 76 000 rajnai Ft, Stájerországból, Karintiából és Krajnából összesen 294 000 rajnai Ft, míg Tirolból 386 000 rajnai Ft, tehát az osztrák örökös tartományokból összesen mintegy 870 000 rajnai Ft bruttó jövedelme volt. A már ekkor is jelentős adósságtörlesztések és az igazgatási költségek levonása után ebből az összegből mindössze 370 000 rajnai Ft maradt. Az uralkodó Csehországból 150-200 000 rajnai Ft, míg Magyarországról — szintén Huber szerint — kb. 400 000 rajnai Ft nettó jövedelme származott. I. Ferinándnak uralkodása végére tehát országaiból összesen maximum 970 000 rajnai Ft rendes jövedelme származott.

114 Huber számításai alapján a Habsburgok bevételeinek 41%-a Magyarországról származott! A magyarországi jövedelmeket Huber Acsády Ignác eredményei alapján számította ki. Láttuk azonban, hogy ennél az összegnél jóval magasabb, mintegy 800-900 000 rajnai Ft-ra rúgtak a magyarorPÁLFFY GÉZA: A magyarországi és délvidéki végvárrendszer 1576. és 1582. évi jegyzékei. NK, 108. (1995) 1. sz. 121.; UŐ: A magyarországi lörök és királyi végvárrendszer fenntartásának kérdéséhez. Keletkutatás, 1995/tavasz. 61-86. 114 HUBER, ALFONS: Sludien über die finaiiziellen Verháltnisse Oesterreichs unter Ferdinánd I. Xíiiteilungen für Österretchische Geschichtsforschung. Erg. Bánd. 4. (1893) 188-204. A továbbiakban elsősorban Huber adataira támaszkodom. Az osztrák tartományokra, különösen Alsó-Ausztriára I.: OBERLEITNER, KARL: Österreichs Finanznen und Kriegswesen unter Ferdinánd 1. vom Jahre 1522 bis 1564. Archív für Kundé österreichischer Geschichtsquelte (~ AKÖG), 22. (1860) 1-231.; UŐ: Die Finanzlage Nieder Österreichs im XVI. Jahrhundert. AKÖG, 30. (1864) 1-90. A cseh korona tartományaira: GlNDELY, ANTON: Geschichie der böhmischen Finanzen von 1526 bis 1618. Denkschriften der phi/.-hist. Classe der kaiserl. Akademie der Wissenschaften Wien, 18. (1869) 89-168. [Változatlan utánnyomás: Wien, 1971.].; VOLF, MlROSLAV: Královsky dűchod a úver v XVI. století. (Pfispevek k hislorii ceskych státnich llanci.) [A cseh királyi bevételek és hitelfelvételek a 16. században.] Cesky casopis historicky\ 48^19. (1947-1948) 110-171. Szilézia jövedelmi viszonyaira I. RACHFAHL, FÉLIX: Die Organisation der Gesumtvenvaltung Schlesiens vor dem dreissigjahrigen Kriege. Leipzig. 1894. (Staals- und socialwissenschaftliche Forschungen, Bd. 13/1.) 263309.