Levéltári Közlemények, 73. (2002)

Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - D. Tóth Béla: Az októberi diploma és Kolozs megye újjászervezése 1861-ben / 73–99. o.

D. Tóth Béla: Az Októberi Diploma és Kolozs megye... 83 tisztekkel edgyütt". Előírás volt, hogy a tisztviselők kinevezésénél az 1846-47. évi törvényt kell alkalmazni és minden állásra a különböző vallásúak közül kell a bizottmány szavazatai alapján a legtöbb szavazatot kapott személyt megbízni — esküjük letétele után

21 — az állás betöltésével. A megválasztott bizottmány — az utasítás értelmében — működése során gyakorolhatta mindazokat a jogokat, amelyek 1848 előtt a megyei közgyűlést illették. A megyei tisztviselők felett is e bizottmány rendelkezett. Ahhoz is biztosította a jogot a legfelsőbb utasítás, hogy a bizottmány ülésein mindenki anyanyelvén szólalhasson fel és egyforma szavazati joggal rendelkezzen. Engedélyezték, hogy a bizottmány ülései nyilvánosak legyenek és kimondták, hogy a „megyei bizottmány intézkedései felett őrködő politikai hatóság a kir[ályi]. Kormányszék." Az utasítás azt is kimondta, hogy a törvénykezés függetlenné vált a megyei közigazgatástól. A bizottmány üléseiről készült jegyzőkönyvek részletesen és szakszerűen rögzítettek minden eseményt. Segítségükkel feltárhatjuk, hogy hogyan történt a megyei bizottmány újjászervezése; hogy a nemzetiségi követelések milyen formában kaptak hangot már a megalakulás első pillanatában.

22 A „megye közönségét képviselő bizottmányt" gyűlésre hívta Béldi. Tagjai már április 15-én megérkeztek és előzetes tanácskozást folytattak. Ezen a nem hivatalos megbeszélésen azok a képviselők voltak jelen, akiket 1848-ban azzá választottak és még életben voltak, valamint a megye lakosai közé tartoztak. A másnapi hivatalos tanácskozás előtt, lényegében április 15-én megállapították az egész megyei bizottmány összetételét, és a legfontosabb feladatok elvégzéséhez is hozzákezdtek. A közhangulatot jól tükrözi a jegyzőkönyv bevezető mondata: „Az alkotmányos életet elölő egyed uralom 12 évi erőszakos fönntartása megszűntével," efölötti örömüket kifejezve gyűltek össze a megye képviselői április 15-én. Béldi köszöntőjében elmondta, hogy az igazi cél az lett volna, hogy a „megye közönségét közgyűlésre" hívja egybe, de a „sürgető körülmények" miatt úgy gondolta, hogy a „jelen viszonyok között" a megye minden lakosát csak egy cél vezérelheti: hogy minél előbb átvegyék az önkormányzatot az önkényuralmi rendszer megyei képviselőitől. Ezért — mondta Béldi főispán — az „előlegesen tartandó közgyűlés"-t nem tartják meg és a „megye közönségét képviseleti bizottmánykép hívja egybe." Ez lényegében azt jelentette, hogy Béldi érvényesnek tekintette az 1848. évi választásokat, és népképviselőknek fogadta el a jelenlévő képviselőket. A megye alakuló ülésén ez volt az első főispáni szembehelyezkedés a legfelsőbb utasítással, amelyik egyértelműen leszögezte, hogy csak ideiglenes bizottmány ala21 Az utasítás úgy fogalmaz, hogy „az eddigi eskü-forma szerint hitet tesznek". Szó sincs tehát arról, hogy az 1848. évi esküformát kell alkalmazni. A szövegkörnyezetből egyértelműen az 1848 előtti esküformára következtethetünk. 22 A Királyi Főkormányszékhez az 1861. április 16-ai, 17-ei és 21-ei, valamint az április 27-ei 28-ai ülésekről egy be fűzött, terjedelmes jegyzőkönyvet küldtek fel.