Levéltári Közlemények, 73. (2002)

Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Miskolczy Ambrus: Gyulay Lajos bizonyosságai és kétségei a népek tavaszán / 49–71. o.

Miskolczy Ambrus: Gyulay Lajos bizonyosságai... 57 követe, 1848 telén Kolozsvárt meglepetéssel olvasta, miket hangztatott Kossuth Pozsonyban, és február 1-én meg is jegyezte: „Kossuthnak Partium átmenetele tárgyában hatalmas beszéde, valóban meglepő, szép, azt mondja egy helyt »a nép összes akaratában égnek mennyköve rejtezik« — nagy igazság, de népvezetők gondoljátok meg, mire buzdítjátok azt! Ékesszólás veszélyes egy dolog volt eleitől fogva. Kossuth egyike azon agitátoroknak, kinek mondhatni befolyása van, de kit nem tartok hozzáférhetetlennek, mint nem az Mirabeau is, a megvesztegetett. Mi lesz hát szegény Magyarhonból, valóban bajos megjósolni? Most van általakulása évszakában, ha által tud lépni egészségesen délszakába, dicséretet fognak aratni mozgatói. Ha eltűnik és semmivé lesz, mitől a Nagy Isten őrizze meg Hunniát, akkor becsmérelve lesznek a túlzók, kik elhamarkodtak a dolgot. Hiszem, hogy megvan a jó szándok minden részről, és kevés kivétellel, de a történészet az eredmény után szokott ítélni." (46. k. 14—15.) Erdély polgári forradalma A márciusi forradalom meghozta az eredményt. Mintha elvarázsolták volna Európát és Erdélyt. Most bontakozott ki — a cári Oroszország kivételével — szinte a kontinens egészét átfogó forradalom. Erdély újra bekerülhetett az európai történelem sodrába. így ez a varázslat itt a „Tündérkert"-ben valóságos kábító erővel hatott. (Ne felejtsük közben, a tündér ártalmas lény, a Tündérkert kifejezés a dolgok kiszámíthatatlanságára utal már a fejedelmi kor viszontagságai óta.) Gyulay Lajos — láttuk — éppen Lamartine-t olvasta. Képzeletben a francia forradalom világában élt, aztán hirtelen a valóságban is mintha oda került volna. „Én március ólta úgy érzem magam, hogy nem fog semmi rajtam. Egy darabig az események csoportja, azután a visszaesés kedvetlenségei elfásítottak, úgy hogy nem tudok olvasni, nem tudok tanulni, nincs figyelmem semmire" — vallotta meg keserűen augusztus 30-án. „Az események csoportja" a pozsonyi országgyűlési forradalommal, valamint a bécsi és a pesti márciusi népforradalommal indult. Március 3-án Kossuth előterjesztette azt a felirati javaslatot, amelyben Magyarország számára bejelentette a felelős kormányzat igényét és a Habsburg Birodalom tartományai számára alkotmányt követelt. Szavai gyújtó hatással jártak. Beszéde — egyik kiváló egykorú osztrák kortárs történetíró szerint — a magyar és a bécsi forradalom „keresztelői beszéde" lett.

11 Hogy mi történt Pozsonyban csak március 11-én tudta meg Gyulay Lajos. Március 12-én már a francia köztársaságot köszöntötte. A március 13-i bécsi és a március 15-i pesti forradalom híre a postával érkezett Kolozsvárra. Március 19-én az erdélyi liberálisok már a pozsonyi diéta segítségét kérték, mindenekelőtt az uniót. Másnap a konzervatívokkal adtak ki közös nyilatkozatot, amelyben a jobbágyfelszabadítást is kilátásba helyezték. Március 21-én sor került Kolozsvár forradalmára. 1

' SPRINGER, ANTON: Geschichte Oesterreichs seit dem Wiener Frieden 1809. I. köt. Leipzig, 1865. 167.