Levéltári Közlemények, 73. (2002)

Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Erdmann Gyula: A Ráday-ügy, 1839 / 33–48. o.

44 Ad honorem Johannis Varga Széchenyi — a rendek mérséklése, és nem az országgyűlés megbénítása, márpedig augusztus végéig a királyhoz még nem jutott el Bécsbe országgyűlési felirat!

30 Széchenyi megértette az ellenzék aggodalmainak okát: Ausztriában nem alkotmányos a kormányzat, Magyarországon viszont igen, és így Deák és társai aggódó jogvédelme igencsak indokolt. Ugyanakkor Dessewffy Aurél Jósika mellé állt. Kifejtette, hogy ő is szeretne tárgyalni a sérelmekről, a rendek kezdeményezési jogát is elismerte a főrendekkel szemben, de a kényszerítést, a záradék, illetve a junctim politikáját elutasította, a főrendek (továbbá az uralkodó és a kormányzat) méltóságát védve. Közben a főrendi tábla elnöke, József nádor önálló lépéseket tett. Tárgyalt az ellenzékkel, elfogadta Széchenyi közvetítését is, és arra törekedett, hogy ha már a rendek belefogtak a prepozíciók tárgyalásába, akkor a főrendek is tegyenek gesztust, ismerjék el a Ráday-ügyet sérelemnek, kezdjék megtárgyalni a szólásszabadság ügyét, mert ezzel további engedményekre bírhatják a rendeket. A főrendek aulikus zöme felháborodott a nádor törekvésén. A főtábla augusztus 26-i ülése ezért igen zaklatott volt. Több szónok a rendek és a záradék elleni kemény támadása azt jelezte, hogy a főrendek „függetlenségét'' akár a nádorral szemben is készek megvédeni. A besúgók jelentései is az ellenzékkel való összejátszással vádolták a nádort. Ebben a kiélezett helyzetben Metternich és köre még minden kompromisszumot elutasított.

3 • Az is megtörtént, hogy a nádor főrendi ülést halasztott el, időt biztosítva a rendeknek a szeptemberi időszakban a rendezett visszavonuláshoz.

32 Ráday ügye augusztus végén tehát bukásra állt, ekkor már csak néhány szavazatnyi többsége volt az alsótáblán. Deák a fiatal Somogyit Pestre küldte azzal az üzenettel, hogy Rádaynak fel kell készülnie a lemondásra, nehogy az országgyűlés azt megelőzően tagadja meg ügye sérelmi jellegét.

33 Közben üzenet jött, hogy Pesten augusztus 26-án közgyűlés lesz. Ettől kezdve az volt az ellenzék célja, hogy addig kitartson. Vad hírek is terjedtek, pl. az, hogy Ráday helyett Patay lesz a pesti követ, ami alig volt hihető, hiszen Patay is politikai perben állt.

34 Hamarosan a békési Wenckheim Béla is Pestre utazott Pozsonyból, hogy egyeztetni tudjon Ráday ügyében,

35 és az országgyűlési naplót szerkesztő Stuller is a Pestre indult.

36 Somogyi és Stuller Rádayt is felkeresték Pécelen.

37 A gömöri követ, Szentiványi, Pesten át tért vissza Pozsonyba és tudatta Deákkal: a pesti ellenzéknél három lehetőség merült fel: 1. Ráday mondjon le, megelőzve a megbuktatását. 2. Megvárni, mi történik Pozsonyban. 3. Ráday azonnal menjen Pozsonyba és foglalja el követi 30 STULLER R: i. m. 235. 31 MOL Takáts. 8301/b, c, 8302/a. 32 MOL Takáts. 8320/f. 33 MOL Takáts. 8277/c. 34 MOL Takáts. 8295/b. 35 MOL Takáts. 8296. 36 MOL Takáts. 8299/a. 37 MOL Takáts. 8303/a.