Levéltári Közlemények, 73. (2002)

Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Erdmann Gyula: A Ráday-ügy, 1839 / 33–48. o.

36 Ad honorem Johannis Varga kormány alkalmazzon erőszakot Mailáth Antal ezzel lényegében egyetértett. Szervezőmunkája „eredményeként" több, korábban ellenzéki megyében (Bars, Bihar, Trencsén, Nógrád) sikerült neves ellenzékieket kibuktatni a követi karból. így Barsból a perben álló Balogh János, Nógrádból a szintén perbefogott Kubinyi, Biharból pedig Beöthy nem mehetett az országgyűlésre.

8 A nádor, aki alapvetően egyetértett az udvar politikájával, felhívta a figyelmet arra, hogy ha Bécsnek adó és újonc kell, ne provokáljon ilyen eszközökkel. Figyelmeztetése hatástalan maradt, a megyékben Mailáth Antal főispáni helyetteseket nevezett ki, helyi szinten segítendő az aktív kormánypárti politizálást. Húsz megye kapott adminisztrátort, ami egyértelmű politikai provokáció volt, hiszen az ellenzék —jogszerű — véleménye szerint a főispán távollétében a választott alispán számított a megye vezetőjének, a kormányzati befolyás megduplázása pedig törvényellenes eljárásnak minősült. Az adminisztrátorok kinevezése miatt több megyében szinte hadszíntérré silányultak a közgyűlések, így pl. Zemplénben, ahová Mailáth az „áruló", volt ellenzéki Siskovitsot küldte adminisztrátornak. Ez többéves ádáz harcot idézett elő a megyében.

9 A kormányzati oldalon voltak reálisabban gondolkodó politikusok is. Dessewffy Aurél — az újkonzervatívok tehetsége vezére — memorandumában emelte ki a birodalmi egység fontosságát, a részek érdekeinek alávetését(l) a Birodalom egészének érdekeihez mérten, de ugyanakkor a kezdeményező magával ragadó kormányzást látott üdvösnek, egyes reformok felvállalásával. Nem erőszakkal, hanem az intelligencia erejével kell legyőzni az ellenzéket — szögezte le munkájában. Az esetleges amnesztia ellen azonban határozattan állást foglalt, attól tartva, hogy ez esetben az összes volt elítélt követként jelenik meg Pozsonyban.

10 A „legjobb tanácsokkal" Deák Ferenc látta el Bécset. 1839 elején heteket töltött a császárvárosban, és számos tárgyalást folytatott elsősorban Wesselényi érdekében, de a megbeszélések folyamán természetesen az általános helyzet is terítékre került. Deák azt híresztelte, hogy van remény a megegyezésre: egy olyan amnesztiarendelet, amely figyelembe veszi az ellenzék jogvédő álláspontját is. Jó reformok kezdeményezésével — hangoztatta — Bécs leszerelheti az ellenzéket. Deák jó érzékkel taktikázott: mindig olyan társaságban fejtette ki nézeteit, ahol bizonyosan voltak titkosrendőrök is; így biztos lehetett abban, hogy szavai eljutnak Metternich-hez is. A kormányzat azonban nem vette figyelembe Deák „javaslatait". Wesselényi és Kossuth perét ítélettel lezárták ugyan, úgy, hogy a vádlottak ún. derekas védelmét a bíróság nem is tárgyalta, a kiszabott ítéletek pedig a vádak súlyához mérten túl8 Magyar Országos Levéltár. József nádor titkos levéltára. Diaetalia (- MOL József nádor. Diaet.) 24. cs., Magyar Országos Levéltár. Kancellária elnöki iratok (= MOL József nádor. Kanc. eln.) 1839/266., MOL Takáts 8219, 8220, 8227/f, 8242/k, 8243/c. 9 MOL József nádor. Kanc. eln. 1839/266, Magyar Országos Levéltár. Kanc. Informationsprotokolle (= MOL József nádor. Infprot.) 1839/12, 28, MOL Takáts 8221/b. 10 MOL Takáts 8205., Gr. Dessewffy Aurél összes munkái. S. a. r.: FERENCZY JÓZSEF. Bp., 1887. 201., MOL József nádor. Kanc. eln. 1839/180., 224., 420.