Levéltári Közlemények, 73. (2002)

Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Molnár András: Deák Ferenc követté választása 1833-ban / 13–32. o.

32 Ad honorem Johannis Varga Nem lehet véletlen, hogy Deák Ferenc követté választására a jelölés és a fe­jenkénti szavazás, valamint az ünnepélyes külsőségek mellőzésével, nagy választói tömegek nélkül került sor. Valószínűleg Deák Antal javaslatára történt így, akinek később is az volt a véleménye, hogy „tanácsosabb kevés emberek jelenlétében kö­vetet választani, mint előre való készületek után". 71 A követválasztó közgyűlést a főispáni helyettes távollétében a másodalispán vezette, az ülés jegyzőkönyve pedig csupán 104 személy jelenlétét regisztrálta. Közöttük egy cs. kir. kamarás, 51 megyei tisztségviselő, 26 táblabíró, végül 16 uradalmi ügyész és tiszttartó volt, így tulaj­donképpen csak az intelligencia szűkebb köre vett részt a követ választáson, 72 Deák Ferenc személyes ellenfelei pedig távol maradhattak. A bátyja felváltására 1833. április 24-én Pozsonyba induló Deák Ferenc or­szággyűlési követté választása — a császári titkosrendőrség értesülései szerint — rendkívüli örömöt idézett elő a követek körében, mivel Ferenc „kitűnő tehetségként, és az ellenzék támaszaként" volt már ismert Zala megyéből. 73 Deák Ferencet tehát viszonylag szűk körben, bátyja kérésére, és sógora támo­gatásával választották Zala megye második országgyűlési követévé. A taktika­i fogás, valamint a testvéri és rokoni segítség azonban mit sem ért volna, ha Ferenc korábban nem vértezi fel magát kellő tapasztalattal, és nem szerez magának ele­gendő elismerést. A követté választáshoz nélkülözhetetlen tekintélyt addigi hivatali (ügyészi és árvagyámi) tevékenysége önmagában még nem indokolhatta, azt — véleményünk szerint — sokkal inkább a rendszeres bizottsági munkálatokra tett zalai észrevételek kidolgozása és megvitatása során szerezhette. Tehetségének a korábbi évek hétköznapi ügyei kevesebb kibontakozást engedtek, ahhoz egy ilyen, rendkívüli kihívást jelentő feladatra volt szüksége. Deák Ferenc politikusi pálya­kezdetét kifejezetten a rendszeres bizottsági munkálatok vitára bocsátása tette le­hetővé. E munka során jutott kulcsszerephez, és tűzte ki mind maga, mind megyéje számára az elérendő politikai célokat, majd 1833 májusának első napjaiban éppen a „Zala vármegyének [...] észrevételeidben megfogalmazott reformelképzelések — különösen pedig az 1832. augusztus 6-i közgyűlésen előterjesztett javaslatok — szellemében kezdte meg, immár az országos közélet színpadán, közismert politikai szereplését. 71 Magyar Országos Levéltár R 22. Deák Ferenccel kapcsolatos iratok. 2. cs. 8. tétel. Deák Ferenc leveleinek gépelt másolatai között Deák Antal levele Oszterhueber Józsefhez, Kehida, 1834. január 2. Idézi: MOL­NÁR ANDRÁS: Csány László a zalai reformellenzék élén. Kossuth kormánybiztosa Csány László 1790­1849. Szerk.: MOLNÁR ANDRÁS. Zalaegerszeg, 1990. (Zalai Gyűjtemény, 30.) 21. 72 ZML kgy. jkv. 1833. április 15. 1-4., DEGRÉ ALAJOS: Szavazási rend a megyegyűléseken 1848 előtt. Fejér megyei történeti évkönyv 7. Szerk.: FARKAS GÁBOR. Székesfehérvár, 1973. 126. Vö. DEGRÉ A.: Zala megye, i. m. 146-147.; SÁNDOR P.: A pályakezdő Deák, i. m. 547. 73 HHStA Ungarische Aktén. Comitialia 417 L [Karten] Konvulut A.

Next

/
Thumbnails
Contents