Levéltári Közlemények, 73. (2002)

Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - IRODALOM - Kulcsár Krisztina: Mária Terézia hadvezére. Válogatás Hadik András tárborszernagy Hadtörténelmi Levéltárban őrzött irataiból. Szekesztette és a bevezető tanulmányt írta: Farkas Gyöngyi. Budapest, 2000 / 310–318. o.

Irodalom 317 zséget jól példázza „Freyburg" esete. Azonosítás híján nem tudható, vajon melyik Freiburgról van szó, vagy (ami Szászország esetében valószínűbb) esetleg inkább Freibergről? A regesztaszövegekben Altenbergként emlegetett település a névmutatóban már mint Altenburg bukkan fel. A kötet használója a beazonosítás hiánya miatt nem tudja eldönteni, vajon melyik alak a helyes (pl. 1758/IX-262. 1758. szept. 25-én, 133.). A gyakorlat alapján úgy véljük, a mutató nehezen használható azokban az esetekben, amikor egy jelzeten a. b. c. stb. megjelöléssel több forrás is található. A kötet végén a mutatók ugyanis csak az alap jelzetszámra utalnak, semmilyen módon nem jelölik, hogy a személy/helység melyik dokumentumnál keresendő. Ez főként a több, esetenként 10-12 iratot jelölő jelzetnél körülményes (pl. 1760/1

V-112; 1760/IV-112/a-l. 186-187.). A következetlenségre jó példa maga a fond megnevezése (Hadtörténelmi Levéltár, Personalia, Hadik András iratai. VII. 35. fondszám). A bevezető tanulmány is több módon hivatkozik a levéltári anyagra: HL Personalia Hadik It. (12.), HL Hadik lt. (13-14.), HL Hadik fond. A Hadik András iránt érdeklődő kutató ez alapján nehezen tudja eldönteni, hogy a forrást mi módon kell irodalomjegyzékében és a lábjegyzetekben feltüntetnie. Végül még egy megjegyzés: az elírások és a figyelmetlenség mintapéldája, hogy a segédlet használatát magyarázó Szerkesztői megjegyzések-ben Hadik Antalnak nevezik Hadik András grófot (22.). A felsorolt problémák a kiadvány megbízhatóságát igencsak megkérdőjelezik, hiszen ezek a hibák veszélyesek, főként, mivel e segédlet célja az, hogy a regeszták alapján megkönnyítse a kutatást. Sajnálatosnak tartjuk, hogy ennyi tartalmi hibával szembesültünk egy ilyen értékes iratgyűjteménynél. Értékességét mi sem bizonyíthatná jobban, hogy a Hadik-levéltárban olyan dokumentumok is fennmaradtak (másolatban, fogalmazványban), amelyek Bécsben ma már nem hozzáférhetőek, mivel azok nagy része az eredetit őrző hivatal, a Cseh-Osztrák Udvari Kancellária anyagában pusztító tűzvészben megsemmisült. Ezt az értékes iratgyűjteményt bemutató kötet mindenképpen hozzájárul ahhoz, hogy még alaposabban megismerhessük Hadik András életét. Ám sajnálatosnak tartjuk, hogy a bevezető, Hadik András életét bemutató tanulmány továbbra is csak a gróf életének egyik szeletét, katonai pályafutását vázolja. így szinte teljességgel ismeretlen marad az elismert katona közéleti szereplése, megbízatásai, sikeresen elvégzett feladatai. A kötet összeállítóinak kijelentése szerint: „Mi ezzel a kiadvánnyal adózunk történelmi nagysága előtt". Hadik András, a 18. századnak ez a jeles férfiúja megérdemelte volna, hogy hibátlan, alapos segédlet készüljön személyes iratairól. Megérdemelte volna, hogy a kötet összeállítói ellenőrizzék, magyarosítsák és javítsák a regesztaszövegeket, hogy alapos munkával beazonosítsák a személyeket, pontosítsák a településneveket, az eseményeket. Ezzel a kötettel azonban véleményünk szerint nem sikerült megfelelően elérni céljukat, és éppen nem adóznak Hadik előtt,