Levéltári Közlemények, 73. (2002)

Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - IRODALOM - Reisz T. Csaba: Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I. – Descriptio comitatvs Semproniensis I. Szerkesztette: Kincses Katalin Mária. Sopron, 2001. (Sopron város történeti forrásai, C sorozat, 2.) / 305–310. o.

306 Irodalom királyi városait, várait, városait és falvait bemutató résszel — később önálló kötetben jelentetik meg. A kötet megjelenése üdvözlendő, egyúttal ismét aktualizálja azt a kérdést, hogy Bél Mátyás nagy ívű, iskolateremtő vállalkozásának, Az új Magyarország földrajzi-történeti leírása (Notitia Hungáriáé novae geographico-historica. Pozsony, /1723/ 1735— 1742 /MAII) című munkának lesz-e valamikor egységes szerkesztési, feldolgozói és fordítói elveken nyugvó, teljes kiadása. E kötet szerkesztőinek is bővebb magyarázatot kellett fűzniük a kiadás szempontjaihoz, felemlítve, hogy a más megyékre vonatkozó eddigi publikációk is szinte mindenütt más és más elveket követnek. Bél Mátyás életében előbb 1723-ban, mintegy mutatványkötetként jelent meg Szepes vármegye leírása, majd ezt követte a Notita első részének szánt 9 északnyugati vármegye (Bars, Hont, Liptó, Nógrád, Nyitra, Pest-Pilis-Solt, Pozsony, Turóc, Zólyom) négy kötetben, 1735-1742 között, végül pedig Mosón vármegye önálló kötetben (1747?). A tudós halálát követően sem tettek le a vállalkozás folytatásáról, ezért törekedtek arra, hogy a kéziratos hagyatékot egyben tartsák és kijavítva kiadják. Batthyány József érsek éppen a kiadás szándéka miatt vásárolta meg a kéziratokat, sőt értékmentő céllal lemásoltatta a szállítás során elázott iratokat. Miután azonban soha nem jelent meg a teljes életmű, ezért az egyes megyék (régiók) maguk fogtak hozzá a rájuk vonatkozó részek kiadásához, és mindez valóban kötetszintű egyedi közlési/fordítási elveket eredményezett (a később megjelenő kötetek a korábbiak hibáiból és eredményeiből igyekeztek tanulni). 1919-ben a Szepességre vonatkozó rész (németül), 1936-ban a Csepel-sziget és Budafok, 1943-ban pedig — Veszprém, Zala és Somogy megye vonatkozó részéből — a Balatonfel vidék leírása jelent meg. A második világháborút követően előbb Esztergom (1957, 1968, később a teljes anyag 2001-ben), Heves megye (1968, ugyancsak újból 2001-ben), a kunok és a jászok kerületei (1975), Vas (1976-1977), Fejér, Pest (1977) megyék, a Bodrogköz (Zemplén megye vonatkozó része, 1977), Tolna megye (1979) jelentek meg, majd az 1980-as évektől sorra adták ki a megyei anyagokat: Szabolcs (1981), Csongrád és Csanád (1984), Mosón (1985), Borsod (1986), Komárom (1989, 1996), Turóc (1989) szlovákul, Veszprém (1989 [1990!]), Baranya, Gömör (1992), Békés (1993), Zala (1999) megyék, illetve Pest (1985) és Buda (1987) városok anyaga jelent meg ez ideig. A kiadások többnyire Bél kéziratának/könyvének fordítását tartalmazzák, a korabeli jegyzetek fordításával, illetve a jelenkori szerzők és szerkesztők tárgyi jegyzeteivel, esetenként pedig további kapcsolódó szövegekkel (így pl. a Veszprém megyei kötet tartalmazza az 1943-ban megjelent Balatonfel vidék leírását is). A Sopron megyei kötet eltér — és kitűnik — a korábbi kiadásoktól, mert közzéteszi a latin nyelvű leírást is, sőt a tárgyi jegyzetek kivételével valamennyi részt (így a három tanulmányt) német fordításban is közli, bizonyára nem utolsósorban azért, mert a történeti megye egy része ma Ausztriához tartozik.