Levéltári Közlemények, 73. (2002)

Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Ring Orsolya: A Nemzeti Színház elhelyezésének kérdése 1960–1971 között / 265–290. o.

Ring Orsolya: A Nemzeti Színház elhelyezése... 281 Az elmúlt évadban használhatatlanná vált: a Katona József Szinház, a Petőfi Szinház Nagymező utcai épülete, a Tarka Színpad.

43 Ezeknek a működését le kellett állítanunk a helyreállítási munkák elvégzéséig. Megtörténhet, hogy további színházakat leszünk kénytelenek leállítani az elavult műszaki állapot miatt. A Nemzeti Szinház működése a rendkívül leromlott műszaki állapoton tul, a földalatti vasút építkezése miatt vált kérdésessé. Az Állami Operaház Népköztársaság uti épületének külső homlokzata már életveszélyessé vált és a közeli években a belső felújítást is el kell végeznünk, mert az elavult műszaki berendezés veszélyezteti a zavartalan működést. A Fővárosi Operettszínház

44 épülete olyan állapotban van, hogy szezonzárás után a további üzemeltetés biztonsággal nem folytatható. Az Izabella-téri

45 színházépület is halaszthatatlan felújításra szorul. Minden szempontból elavult, tűzveszélyes állapotban van a Szegedi Nemzeti Színház

46 és üzemeltetésre szinte teljesen alkalmatlanná vált a Győri Színház.

47 Teljesen elrongálódott, tűzveszélyes állapotban van a Fővárosi Nagycirkusz

48 épülete is. A többi kisebb színháznál is számos műszaki probléma áll fenn. Többségük feszültség-áttérés és az elektromos berendezések ezzel kapcsolatos cseréje előtt áll. Az elavult épületszerkezetek, műszaki berendezések, a biztonságos működés érdekében sürgős felújításra várnak. Színházépületeink általános rekonstrukciója a fenti okok miatt nem odázható tovább. Elsősorban kell gondoskodnunk a NEMZETI SZÍNHÁZ működésének lehetőségéről. Az Országos Tervhivatallal, az Építésügyi Minisztériummal és a Fővárosi Tanáccsal egyetértésben javasoljuk az uj Nemzeti Szinház felépítését a Dózsa 43 A Tarka Színpad varieté és kabarészínház volt, amely a Dohány utca 42-ben a volt Kamara Mozi helyiségében működött 1960—1963-ig Rácz György igazgatásával. L.: Budapest Lexikon, i. m.? köt. 491. 44 A Nagymező utcában az egykori Somossy Orfeum helyén 1922-ben Fővárosi Színház néven nyílt meg. Az 1898-ban Fellner és Helmer által tervezett épületben. A színház 1923-ban vette fel a Fővárosi Operettszínház nevet. A Király Színház 1936. évi megszűnése után a fővárosi operettjátszás szinte egyetlen rangos otthona lett. Az eredeti épületét 1966 és 1971 között átépítették. L.: Budapest Lexikon, i. m. I. köt. 64. 45 Ma: Hevesi Sándor tér. 46 A szegedi színház 1883-ban nyitotta meg kapuit. A színház az államosítás után kapta a Szegedi Nemzeti Színház nevet. L.: HONT F.: i. m. 416. 47 Győr állandó színházát 1798-ban Reinpacher József építette, amelyet 1928-ban lebontottak, helyébe Árkay Aladár és Stolczer Imre tervei alapján új színházat készültek emelni, ez azonban nem valósult meg, ezért a társulat 1935-től egy színházzá átalakított kultúrházban játszik. 1949-1951 között Dunántúli Tájszínház, 1951-től a Győri Kisfaludy Színház nevet viselte. Ma: Győri Nemzeti Színház. L.: HONT F.: i. m. 252. 48 Fővárosi Nagycirkusz: az egyetlen állandó épületben működő budapesti cirkusz elnevezése az államosítás után. Eredeti helyiségét 1966-ban lebontották, a helyén felépült épületben 1971 óta játszik, Budapest Lexikon, i. m. I. köt. 463., ül. SZEKERES JÓZSEF: A Fővárosi Nagycirkusz története. Bp., 1966.