Levéltári Közlemények, 73. (2002)
Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Tusor Péter: Lippay György egri püspök (1637–1642) jelentése Felső-Magyarország vallási helyzetéről (Archivio Santacroce) / 199–241. o.
Tusor Péter: Lippay György egri püspök jelentése 227 az egyházi rendbe az 1648-i nemzeti zsinaton történt felvételét könyvelhette el. 148 Mindez azonban egy, a munkácsi görög-katolikus püspökség kánoni felállításával 1771-ben véget érő folyamat kezdete volt. 149 A bazilita kolostor alapítása nem sikerült a püspöknek, cserébe Homonnan juttatott paróchiát a szerzetesek számára — tudatta Rómával 1650-ben, 150 amikor is újra két helyet kért a rutének számára az ottani görög kollégiumban. 151 Az ungvári „csúcsintézmény" sosem jött létre, ugyanakkor a jezsuita kollégium 1646-i újralapítása Homonnai Drugeth János és Melith György bőkezűségének köszönhetően a korábbinál kiterjedtebb működési lehetőséget teremtett a rend számára. 152 Helyette a kora újkori katolicizmus hasonló formátumú felső-magyarországi központja — egyébként bő fél évszázaddal korábbi nunciatúrai elképzelésekkel összhangban 153 — az időközben a katolikusok számára is megnyíló Kassa lett. Szintén 1650-es jelentésében említi Lippay, hogy a városban létrehozandó, ingyenes bennlakás biztosító nemesi konviktus számára már rendelkezésre áll a szükséges alapítvány. 154 Ezt ugyancsak magánadakozó, Balassa Zsuzsanna hagyománya tette lehetővé. 155 A konviktus a Kisdy Benedek (1648-1660) által 1650-ben alapított kassai jezsuita kollégium mellett kezdte meg működését. Ez utóbbi 1657-től filozófiai és teológiai karból álló akadémiával, majd Pálffy Tamásnak (1660-1669) köszönhetően 1665-től szemináriummal, 1674-re pedig Szegedy Ferenc Lénáit által (16691675) nyomdával, majd gyógyszertárral kiegészített intézmény-komplexummá fej148 HUSZÁR K.: i. m., 701.; E. BOUYDOSH: i. m., 37-38. — Lippay uniós erőfeszítésének leginkább kézzelfogható sikere az volt, hogy ez irányú lépései Rómában mindvégig kellő érdeklődést keltettek, és kedvező visszhangot váltottak ki. Az egyik első ilyen reakció a hitterjesztési kongregáció 1641. május 1-én a püspökhöz intézett levele: Lettere [Latiné], 9, fol. 139v-140 r . 149 L. különösen az újabb unitus püspök, Petrus Partenius felszentelésének ügyét. M. LACKÓ: Unió Uihorodensis i. m., 114-150; HOD1NKA A.: A munkácsi görög-kathoiikuspüspökség i. m., 329-360., valamint 360-625.; ATHANASIUS G. WELYKYJ (ed.): Litterae episcoporum históriám Ucrainae illustrantes (1600-1900). II: 1641-1664. Romae, 1973. 95-96., n. 63 és 101-102., n. 68. 105-106., n. 73. 109-110., n. 74.; BOSÁK NÁNDOR: Eszterházy Károly és a görög katolikusok. Eszterházy Károly Emlékkönyv i. m., 165-188, 185. 150 HUSZÁR K.: i. m., 701.; E. BOUYDOSH: i. m., 38.; és még HODINKA A.: A munkácsi görög-katholikus püspökség i. m., 773-779. 151 HUSZÁR K.: i. m., 711.; E. BOUYDOSH: i. m., 46. — Lippay már e jelentése megírása előtt kapott a kért kettő helyett egy helyet, amit ugyan nem tudott betölteni, mégis folyamatosan ragaszkodott eredeti kéréséhez, amit közvetlen utóda, Jakusith György is megújított. E kis ügy számos irata: BAV Barb. lat., vol. 7017, fol. 24 r (1639 június 25.); APF Acta vol. 14, fol. 345 r (1639. aug. 19.); APF SOCG vol. 81, fol. 44 r (1639. szept. 24.) és 45 r (okt. 8.); APF Acta vol. 16, fol. 439 r (1645. okt. 2.): itt történik említés, a Propaganda 1639. szept. 7-ei, egy növendék felvételét engedélyező dekrétumáról; Lettere [Latiné], vol. 9, fol. 270 r . valamint M. LACKÓ: Unió Uihorodensis i. m., 172-173 és 199-202. {Appendix, n. 7-11.); ATHANASIUS G. WELYKYJ (ed.): Supplicationes ecclesiae unitae Ucrainae et Bielorussiae. 1: 1600-1699. Romae, 1960. 148-149., n. 215. 132 L. a 28. jegyzetben idézett irodalmat. 153 Biblioteca Corsiniana (Roma), vol. 677 (35 B 6), fol. 338 r-340 v . A kézirattár mutatójában a bécsi nunciatúra címszava alatt cím szerint feltüntetett irat valójában a prágai nunciatúra iratait másolatban tartalmazó kötetben maradt fenn. 154 HUSZÁR K.: i. m., 702.; E. BOUYDOSH: i. m., 38. 155 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Egyetemi Könyvtár, Kézirattár, Collectio Hevenessiana, vol 69., fol. 40-41.
