Levéltári Közlemények, 72. (2001)

Levéltári Közlemények, 72. (2001) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK – TANULMÁNYOK - Molnár Antal: Egy „magyar” püspök a török hódoltságban : Macripodari Jácint csanádi püspök levele Szelepcsényi Györgyhöz 1668-ban / 65–75. o.

72 Közlemények a kért gyóntatási felhatalmazásokat, kinevezte püspöki helynökének, engedélyt adott neki ferences és világi papi plébánosok kinevezésére, és részletes jelentést kért tőle egyházmegyéje helyzetéről, szükségleteiről, a papok és a hívek számáról. A püspök különösen arra volt kíváncsi: mely helységekbe helyezhetne plébánosokat, hogyan lehetne a katolikus hitet terjeszteni és a plébánosokat eltartani, illetve növendékek utánpótlását biztosítani?

35 Ezek az elemi tájékoztatást szolgáló kérdések 12 évvel Macripodari püspöki kinevezése után a korábbi intézkedések hiányára, illetve legalábbis csekély eredményére engednek következtetni. Macripodari főpásztori tevékenységét, valamint a hódoltsági püspökök birtokigazgató tevékenységét újabb érdekes színekkel gazdagítja az alábbiakban közzétett dokumentum. A püspök 1668. május 2-án szentföldi zarándoklatot tervezve elkészítette végrendeletét. Még abban az évben elindult az Oszmán Birodalomba, 1669 februárjában már szülőföldjén, Chios szigetén találjuk.

36 Útja során átutazott a magyarországi hódoltságon is, ennek dokumentuma 1668. július 26-án Bajáról írott levele. A püspök és kísérete első állomása Buda volt, ahol a pasa is tisztelettel fogadta, majd a többi 17. századi nyugati utazóhoz hasonlóan felkereste a bosnyák ferencesek pesti kápolnáját. Ezt követően Bajára ment, ahol a levél címzettjének utasításai alapján birtokügyekben intézkedett. A levél külzete üres, címzése sincsen, tartalmából azonban egyértelműen kiderül: Szelepcsényi György esztergomi érsekhez írta. Szelepcsényi a nyitrai püspökség mellett 1657 és 1666 között a kalocsai érsekség címét is viselte, az ő működése idején történt jelentős áttörés a kalocsai érsekek birtokrestaurációs tevékenységében. Határozott kézzel látott hozzá a birtokállomány felméréséhez és jogi biztosításához: akárcsak csanádi kollégái, összeírásokat készíttetett az érsekség (sokszor csak vélt) birtokairól, jogi harcokba bonyolódva igyekezett a sajátjának tartott falvakat a világi birtokosok követeléseivel szemben megvédelmezni, kiépítette a kéttagozatú birtokkormányzatot, és kíméletlen szigorral, sokszor a végvári katonaság közreműködésével hajtotta be az adókat. Működésének gyümölcsét az esztergomi érseki székbe emelkedve sem kívánta elveszíteni, így számos bácskai falut magántulajdonaként ezután is sajátjának tekintett és adóztatott.

37 Ezért panaszkodtak tehát a felsorolt falvak (Mélykút, Gara, Vaskút, Csatalja, Szállásity, Regőce, Legyen, Katymár, Aranyos, Ivánka, Istvánmegye és más települések) küldöttei Baján Macripodari előtt az új kalocsai érsek, Széchényi György adóköveteléseire, aki ordináriusként sajátjának tekintette az elődje által adóztatásra fogott vagy megvásárolt birtokokat. Szintén akut problémára utalt a települések küldötteinek másik panasza: a végvári katonák rablásai a század második felében szinte mindennaposak voltak a Duna-Tisza közének déli részein, különösen a délszláv lakosságú településeken. A magyar portyák korlátozása 35 A levél eredetije: Csongrád Megyei Levéltár XII. 4. B A Szeged Alsóvárosi Ferences Rendház iratai. A szegedi rendházat érintő iratok. 1. kötet: Okmánytár I. Nr. 20. Kiadásai: SZILÁDY ÁRON-SZILÁGYI SÁNDOR: Okmánytár a hódoltság történetéhez Magyarországon. Nagy-Kőrös, Czegléd, Dömsöd, Szeged, Halas levéltáraiból. II. Pest, 1863, {Török-magyar-kori Történelmi Emlékek. Első osztály: Okmánytár, II) 336.; [ORTHMAYR TIVADAR-SZENTKLÁRAY JENŐ]: Okmánytár. Csanád-egyházmegyei püspöki levéltár. Területi és joghatósági állapotok. A csanádi püspökök joghatósága Szeged városában. Történelmi Adattár Csanádegyházmegye hajdanához és jelenéhez. I. Temesvár, 1871. 84-85.; JUHÁSZ, COLOMAN: Dos Tschanad-Temesvarer Bistum wührend der Türkenherrschqft 1552-1699. Untergang der abendlandisch-christlichen Kultur im Bánat. Dülmen in Westfalen, 1938. (Deutschtum und Ausland. Studien zum Auslanddeutschtum und zur Auslandkultur, 61-63) 289. 36 JUHÁSZ K.: A csanádi püspökség, i. m. VIII. 83-84. 93. 37 MOLNÁR ANTAL: A kalocsai érsekség a török korban Kalocsa történetéből. Szerk.: KOSZTA LÁSZLÓ. Kalocsa, 2000. 143-145.