Levéltári Közlemények, 72. (2001)

Levéltári Közlemények, 72. (2001) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK – TANULMÁNYOK - Sunkó Attila: A curia militaris működésének nyomai a kora újkori Magyarországon és az Erdélyi Fejedelemségben / 3–64. o.

SUNKO ATTILA A CURIA MILITARIS MŰKÖDÉSÉNEK NYOMAI A KORA ÚJKORI MAGYARORSZÁGON ÉS AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGBEN TRACES OF THE OPERATION OF CURIA MILITARIS IN THE EARLY MODERN HUNGARY AND THE TRANSYLVANIAN PRINCIPALITY. In the fiist half of the 16* century, during the reign of John I. and Ferdinánd I. curia militaris — the special tribunal of medieval Hungárián royalty, dealing with debatable cases of the aulicius — nobility bound to the royal court with military or other service - continued to operate, although lost much of its significance then finally ceased to exist. The leader of the tribunal consisting of the aulicus then later of prelates and country-wide nobility, was the king himself who granted this right to the state judge. Most of the parties involved in a lawsuit were bound to the royal court. Such institution alsó existed in the Transylvanian principality which managed the disputes of all persons who were bound to the court. Supposedly this institute alsó served as carrying on the heritage of the curia militaris. Az Erdélyi Fejedelemség közismert, a Jagelló-kor számos jogintézményét átörökítő Szapolyai kormányzat által meghatározott középkorias jellege, a Királyi Magyarország kormányzatában is fennmaradó középkori eredetű (udvari) tisztségek, valamint az udvarszervezet ebből fakadó sajátosságai joggal vetik fel az aulicusok sajátos jogfórumaként szolgáló bíróság, a curia militaris koraújkori továbbélésének kérdését. A kérdés megválaszolását a korszak és a vizsgált terület szerény forrásadottságai erőteljesen korlátozzák, ezért az intézmény XVI-XVII. századon áthúzódó folyamatos működésének bemutatása mint célkitűzés eleve indokolatlan lett volna. A curia militaris működésének nyomai a koraújkori Magyarországon A curia militaris működésére vonatkozó szabályzatok A Mohács előtti korszakban

1 két törvény foglalkozik a curia militarissal. Mátyás 1486. évi decretumának XVIII. törvénycikke

2 és II. Ulászlónak az 1486. évi dekrétummal megegyező 1492. évi decretumának XXVII. törvénycikke.

3 Az 1526 utáni korszakból a bíróság működését meghatározó szabályzat három különböző forráshelyen és szövegvariánsban maradt ránk.

4 A legkorábbi, a XVI. század elejéről való, korábban 1526 előttre keltezett hiányos példány.

5 A következő, nyomtatásban is megjelent törvénygyűjtemény a Quadripartitum, 1 Célom a curia militaris a koraújkori Királyi Magyarországon és az Erdélyi Fejedelemségben való működésének vizsgálata volt, ezért nem tekinthettem feladatomnak, nem lévén a korszak kutatója, a curia militaris középkori működésének feldolgozását. A munka ezért csak a szakirodalomra (főként Hajnik, Karácsonyi) és az általa felhasznált, a curia militarisra vonatkozó oklevelekre terjedt ki, a bíróság eredetének bemutatásához szükséges mértékben. 2 1486. január 25. XVIII. Decreta Regni Hungáriáé Gesetze und Verordnungen Ungarns 1458-1490. FRANCISCI DŐRY collectionem manuscriptam additamnetis auxerunt, comentariis notisque illustraverunt GEORGIUS BÓNIS, GEISA ÉRSZEGI, SUSANNA TEKE. Bp., 1989. 227. 3 Corpus Juris Hungária. Magyar Törvénytár. I. 1000-1526. évi törvényczikkek. Bp., 1899. 504-505. 4 A curia militarisra vonatkozó törvények és szabályzatok szövegét a jogtörténeti szakirodalom, mindenekelőtt Hajnik, Illés, Degré, rendkívül alaposan feldolgozta, ezért a hivatkozás a jegyzetekben elsősorban az ő műveikre vonatkozik. Az eredeti szöveg idézése csak különösen fontos, bizonyító erejű, illetve fenti szerzők megállapításaitól eltérő, esetekben tűnt szükségesnek. 5 „De comite seu Judice Curiae Maiestatis Regiae, et de judicio causarum factum honoris concernentium." MOL E 142 Kincstári levéltárak. E szekció. A Magyar Kamara Archívuma. Acta Publica. Fasc. 38. No. 23. Régi jelzet: Dl 2404.