Levéltári Közlemények, 72. (2001)

Levéltári Közlemények, 72. (2001) 1–2. - MÉRLEG - Draskóczy István: A nyírbátori oklevelek kérdőjelei : rendhagyó könyvismertetés : Középkori oklevelek a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárban (1300–1525). Összegyűjtötte, átírta: Balogh István. Szerk.: Érszegi Géza. A szerkesztő munkatársa: Henzsel Ágota. Nyíregyháza, 2000. / 261–273. o.

266 Mérleg ispán (1331-1332). Szatmár megye elöljárójaként kétségtelenül referálhatott az ügyről a királynak, közvetíthette a kancellária felé az uralkodó utasítását.

17 A 14. század közepére már nagy, 9-10 utcából álló uradalmi központnak (a 15. században oppidum), Nyírbátornak a kereskedelmi jelentőségét az adta meg, hogy nagy utak találkozásánál feküdt. Közülük kettő az Ecsedi lápot megkerülve itt találkozott, és Szatmári kötötte Össze Tokajjal (s azon keresztül Kassával), egy másik pedig Debrecennel teremtett kapcsolatot. Erdélyből és a Tisza felső folyásának a vidékéről országutak vezettek ide. Vagyis a településnek lehetősége volt arra, hogy az erdélyi kereskedelmet részben ellenőrizze.

18 Ám az is igaz, a Magyarország és Erdély közötti forgalomban nagyobb szerep jutott a Várad felé vezető országutaknak. Erről tanúskodik az az okleveles híradás, amely szerint a Debrecent Váraddal összekötő úton kassai kereskedőket támadtak meg 1310-ben. Az 1312-ből származó telegdi vámtarifa a Váradról Erdélybe vezető országút fejlett áruforgalmáról tesz tanúbizonyságot.

19 Szatmár megyének és a tágabb tájnak legjelentősebb települése ebben a korban Szatmár városa volt, ahol só- és pénzverő kamara működött. 1264-ből származó kiváltságlevele szerint már régóta hétfői napon tartottak itt piacot.

20 A Szamos átellenben fekvő partján, Németiben 1322-ből származó adatunk szerint keddre esett a vásár napja.

21 A Szatmártól nyugatra, mintegy 80-85 kilométerre fekvő Semjén (Kállósemjén) 1271-ben jutott hozzá csütörtöki vásártartási jogához.

22 Nyírbátorban királyi kiváltság alapján 1282-től tartottak vásárokat — szerdánként.

23 Miközben egy 1325-ben kiadott okmány szerint a Semjéntől mindössze 14 kilométerre nyugatra fekvő Káliónak (Nagykálló) a piacnapja már régóta szombatra esett,

24 17 Középkori oklevelek. 28.; ENGEL PÁL: Magyarországi világi archontológiája 1301-1457. I. Bp., 1996. 27., 56., 188., Vö. Szentpétery I.: i. m. 475^179. Bátori Bereck ama fiai között, akiknek az érdemeit 1330-ban, 1332-ben jutalmazta a király, András váradi püspököt (1329-1345) címével együtt mind a négy kiadványban megtaláljuk. Bátori János szilágyi ispáni címére (az 1330-as nyírbátori oklevél említette) az utolsó híradást épp 1332. február 17-i oklevelünk (4. sz.) tartotta fenn. ENGEL P.: Magyarországi világi archontológiája, i. m. 76., 268. 18 A kutatás Nyírbátor fejlődését sokoldalúan tárgyalta. Vö. MAKSAY FERENC: A középkori Szatmár megye. Bp., 1940. 113-114.; Fügedi E.: i. m. 337-338.; Szakály F.: i. m. 398. skk. és KUBINYI A.: Városfejlődés és vásárhálózat, i. m. 127-131. A több utcás városokra vö. KUBINYI ANDRÁS: Plátze und Gassen in den mittelalterlichen Stádten und Markten des Königreichs Ungarn. Mittelalterliche Hüuser und Strassen in Mitteleuropa. Hrsg. v. MÁRTA FONT, MÁRIA SÁNDOR. Bp.-Pécs, 2000. 19-24. 19 Anjou-kori oklevéltár, II. Szerk. KRISTÓ GYULA, Bp.-Szeged, 1992. 1001. sz.; Anjou-kori oklevéltár, III. Szerk. KRISTÓ GYULA, Bp.-Szeged, 1994. 346. sz.; GYÖRFFY GYÖRGY: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza, I-IV. Bp., 1963-1992. I. 675., 685-686., illetve KUBINYI ANDRÁS: A városi rend kialakulásának gazdasági feltételei és a főváros kereskedelme a XV. század végén. Tanulmányok Budapest múltjából, 15. Bp., 1963. 169-226. 20 MAKSAY F: i. m. 67 skk.; SZŰCS JENŐ: Az utolsó Árpádok. Bp., 1993. 272., 275-276.; Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke, I-II/l. Szerk.: SZENTPÉTERY IMRE. Bp., 1923-1943.; Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke, II/2-4. SZENTPÉTERY IMRE kéziratának felhasználásával szerkesztette BORSA IVÁN. Bp., 1961-1987. II/4. 3768. sz. 2

1 Anjou-kori oklevéltár, VI. Szerk.: KRISTÓ GYULA. Bp.-Szeged, 1997.447. sz., vö. KUBINYI A.: Városfejlődés és vásárhálózat, i. m. 243. 22 Az Árpád-házi királyok, i. m. 11/1. 2112. sz.; NÉMETH PÉTER: A középkori Szabolcs megye települései. Nyíregyháza, 1997. 164. 23 Az Árpád-házi királyok, i. m. II/2-3. 3159. sz. 24 Anjou-kori okmánytár. Szerk.: NAGY IMRE, TASNÁDI NAGY GYULA. I-VII. Bp., 1878-1920. II. 219-220.; NÉMETH P.: i. m. 138.