Levéltári Közlemények, 72. (2001)
Levéltári Közlemények, 72. (2001) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Tóth István György: A remeterend vándormisszionáriusa : Vanoviczi János, az első pálos misszionárius levelei, 1642–1677 / 187–245. o.
Tóth István György: A remeterend... 203 után a megválasztott bíboros cellájából elragadta ezt a szentképet - a pápává választott kardinális immár „felesleges" szobájának és holmijainak ritualizált kifosztása hozzátartozott a konklávék hagyományos szokásrendszeréhez. A szolga azután eladta (!) a pápának a Vanoviczitől kapott szentképet, és azt a pápa — mint minderről a pálos szerzetes szerint maga IX. Kelemen pápai kihallgatás alkalmával személyesen beszámolt neki — ezüst keretbe foglalva, nagy becsben tartotta, a lakosztályában őrizte, mert bízott az óvó erejében. Feltehetjük, hogy Vanoviczi a katolikus nemesuraknak, akiknél oly gyakran és szívesen vendégeskedett, szintén kedveskedett ilyen szentképekkel, érmekkel, köztük a cz?stochowai Madonna csodatévő, gyógyító erejű képmásával, de minderre sajnos nincs adatunk. 17 A korabeli misszionáriusok egyik legfőbb fegyvere a gyógyítás volt - akár imával és ereklyékkel, akár a távoli országokból hozott gyógyerejű füvekkel, egzotikus kövekkel segítették a gyógyulást, ez mindenképpen hozzátartozott egy hatásos hittérítő fellépéséhez. A pálosok — több más szerzetesrendhez hasonlóan — nemcsak a lélek, hanem a test bajaira is gyógyulást nyújtottak, ráadásul, ahogy ez a szerzetesekhez illik, ingyen. A testi és a lelki gyógyítás összekapcsolása sikereik egyik titka volt mind az egyszerű nép, mind pedig a főurak körében. A járványok, amelynek idején az önfeláldozó misszionáriusok a betegek között maradtak, dacolva az életveszéllyel, kitűnő alkalmat jelentettek a hittérítésre is. A magukat a halál torkában érző protestáns betegek közül sokan tértek meg, és ezután meggyónva, megáldozva készültek a halálukra. Az 1644-45. évi felső-magyarországi hadjárat alkalmával az erdélyiek táborában pestisjárvány tört ki, és ekkor — sokakkal ellentétben — Vanoviczi nem menekült el: gyóntatta, áldoztatta a betegeket, majd ha kellett, el is temette őket, ekkor sok protestáns a halála óráján megtért, biztosította a misszionárius a római bíborosokat. A ragály a szerzeteseket sem kímélte: Vanoviczi két misszionáriustársa közül az egyik meghalt a pestisjárványban, és a másik pedig Ónodon pestisben megbetegedett. Vanoviczi most sem habozott, azonnal odasietett, meggyóntatta, megáldoztatta a misszionáriust, majd gondoskodott az ápolásáról - ez a pálos misszionáriustárs később felépült és az elefánti kolostorban térített tovább. A tapasztalatokon alapuló orvoslás a pálos rendben is egybekapcsolódott a vallás, az ima, a csoda erejével történő gyógyítással. Egy, a római Casanate-könyvtárban őrzött Korvina-kötet számos, a 15. század végén, 16. század elején bemásolt, a magyarországi pálosok által használt, latin-magyar nyelvű gyógyító receptet tartalmaz, és ahogy ez ebben a korban szokás volt, az emberek és állatok gyógyítása nem vált egy egymástól, a pálosok az orrvérzésre és a birkák rühösségére egyaránt kínáltak gyógymódot. A 17. század derekán főként gyógyfüvekkel kúrálta a betegeit nagy sikerrel a Mura-Dráva vidékén térítő Mattheovics János, a pálosok leghíresebb gyógyító barátja. 18 Nem tudunk arról, hogy Vanoviczi maga is gyógyított volna, de a korban az orvosságokhoz oly közel álló mérgek iránt nagyon érdeklődött. Vanoviczi Rómába küldött nagy jelentésében megírta: 1645-ben a protestánsok, látva a sikereit a hittérítésben, az erdélyi fejedelem táborában megmérgezték- szerencsére Rákóczi fejedelem egyik katolikus híve, Forgách Zsigmond gróf szatmári várkapitány (az azonos nevű nádor fia) gyorsan ellenmérget adott a pálos misszionáriusnak, aki így túlélte a merényletet. (Lehetséges, hogy Vanoviczi 17 Relationes... passim, és különösen 130. MOL P 507 Nádasladányi Nádasdi család lt. 11. cs. A. V. No. 432. 353-357. ]K SCHÖNHERR GYULA: A római Casanate könyvtár Korvin-kódexe. Magyar Könyvszemle, 1904. 435469.