Levéltári Közlemények, 72. (2001)

Levéltári Közlemények, 72. (2001) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK – TANULMÁNYOK - Sunkó Attila: A curia militaris működésének nyomai a kora újkori Magyarországon és az Erdélyi Fejedelemségben / 3–64. o.

Sunkó Attila: A Curia Militarís működésének nyomai... 19 constituemur) Erdődy Benedeket személyesen és nem ügyvéd által (personaliter et non per procuratorem) való megjelenésre. A Révay Ferenc személynök előtt 1528. október 2-án Szklabonya várában kiállított oklevél világosan kimondja, hogy a Justh Menyhért és Szluch Menyhért között folyt becsületügy az országbíró, míg a két fél kisebb hatalmaskodási pere a személynök elé került. Szintén ő hagyja jóvá azt a pereket lezáró megegyezésben szereplő kitételt, miszerint Sluch Márton ellen a feltételek nem teljesítése esetén foganatosítják az országbíró becsületvesztést kimondó ítéletét. Bíró társak Míg a bíróság lehetséges vezetőjével kapcsolatban a különböző szabályzatok adnak eligazítást, addig a bírótársak személye korántsem ennyire rögzített. A Négyeskönyv sem említi a bírótársakat, az intézmény bizonyára ekkor is esetről esetre megalakuló társasbíróságként működött.

85 Mivel egyik eddig tárgyalt forrásunk — Török Bálint sajnos csak közvetett forrásból ismert említett esetét leszámítva — sem nevezi meg őket, így meg kell elégednünk avval a logikusnak tűnő vélelemmel, hogy a bíróság aulicusokból, majd oda kirendelt ítélőmesterekből és főpapokból, bárókból, országos nemesekből, mint fogott bírákból állott.

86 Ezt erősíti meg Török Bálint ügyének 1540-ben történt feltételezett tárgyalása, ahol a király által összehívott becsületbíróság tagjai Fráter György tanácsos, kincstartó, budai udvarbíró és várnagy, Eszéky János pécsi püspök és Batthyány Orbán kalocsai kanonok, szegedi kapitány.

87 Személyes megjelenés, idézés Becsületügy ben

88 mindkét fél köteles volt pervesztés terhe mellett személyesen megjelenni a curia militaris előtt.

89 Prokurátor természetesen elkísérhette és szólhatott is a nevében, ám az ügyfélnek is jelen kellett lennie.

90 Ez alól elviekben még a betegség, sőt a halál sem adhatott felmentést. Egyetlen orvoslat a perújítás volt.

91 Ennek ellenére halasztásra 85 DEGRÉ A.: A Négyeskönyv perjogi, i. m. 57. 86 1516: Dl 94827, 1525: Dl 24103. HAJNIK I.: i. m. 65. KARÁCSONYI J.: i. m. 486. KUBINYI ANDRÁS: A királyi udvar, i. m. 344. 87 Fráter (Martinuzzi, Utesienovic) György (1482-84? Kamicsác-1551. december 17. Alvinc) Corvin János (1500-1504), Hedvig hercegnő (1504-1512) apródja és familiárisa, I. János tanácsosa (1532-1540), budai udvarbíró és várnagy (1533-1541), kincstartó, váradi püspök (1534-1551), Bihar vármegye örökös ispánja, kormányzó, országos főbíró, (1541-1551), bíboros, kinevezett esztergomi érsek, Esztergom vármegye ispánja (1551). Batthyány Orbán (1547) királyi titkár (1523), kalocsai kanonok, gyulafehérvári főesperes (1525), I. Ferdinánd, I. János, Gritti, Izabella, ismét I. Ferdinánd híve és kinevezett szegedi kapitánya (1541-1542), énekszerző. BETHLEN F.: i. m. 193. 197. 88 A személyes megjelenés kötelező volt a hűtlenségi és hatalmaskodási ügyekben is. Hajnik I.: i. m. 175. 89 Quadripartitum, i. m. III. rész 10. cím. Corpus iuris hungarici, i. m. 1822. Observationes 2. DEGRÉ A.: A Négyeskönyv perjogi, i. m. 109-110. 71. lábjegyzet HAJNIK I.: i. m. 64. KUBINYI A: A királyi udvar, i. m. 322. Nem jelent meg 1525: D124103 Személyes megjelenés: 1515: Dl 94802, 1518: Dl 23063, 1525: Dl 24098. y() A lovagi becsületbíróság előtt tett ügyvédi kijelentések nem vonhatók vissza, ugyanis a félnek is jelen kellett lennie, ezért az ügyvéd nyilatkozata személyes bejelentésnek számított. DEGRÉ A.: A Négyeskönyv perjogi, i. m. 214. IJ1 Néha még a felek holttestét is elvitték a bíróság elé. DEGRÉ A.: A Négyeskönyv perjogi, i. m. 109-110., PESTY F.: i. m. 147. Bármelyik távolmaradt felet becsületvesztésre ítélték. Quadripartitum, i. m. III. rész 10. cím. A felperes távolmaradásakor alperes még külön felmentőlevelet (litterae absolutoriae) is kap.