Levéltári Közlemények, 72. (2001)

Levéltári Közlemények, 72. (2001) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK – TANULMÁNYOK - Csapó Mária: Az üzemek államosítása a Könnyűipari Minisztérium iratainak tükrében, 1949–1952 / 161–185. o.

Közlemények Az iparági főosztályok^ között nagy különbség van abból a szempontból, milyen és mennyi értékes vállalattörténeti forrást tartalmaznak. Meglehetősen kevés adatot találunk itt az államosításról és az átszervezésekről. Legtöbbször a cégek egy részének töredékes államosítási iratai maradtak meg, továbbá a főosztályok — 111. a felügyeletük alatt lévő középszintű irányító szervek — hatáskörébe tartozó államosított vállalatok hiányos névsora. Ezek az iratok csak a tulajdonos, 111- a vállalat nevét, címét, időnként az alkalmazottak létszámát közlik, a korábbi működésről, a vagyoni helyzetről nem tájékoztatnak. A vállalatok szervezésével kapcsolatos dokumentumok általában csak az átszervezéssel öszszefüggő főosztályi elképzeléseket tartalmazzák, az alapító vagy megszüntető határozatot már nem. Az államosítás után közvetlenül, ill. a későbbiekben készült vállalati jegyzékekből megállapítható, hogy szinte havonként változott az egyes főosztályokhoz (központokhoz, egyesülésekhez, trösztökhöz) tartozó vállalatok köre. Két főosztály iratanyaga külön is említést érdemel. A Papír- és Nyomdaipari főosztályon maradt meg a legteljesebb iratanyag az államosításról. Mintegy 700 üzemről találhatóak itt az államosítás lebonyolítása során keletkezett iratok (az államosítást végrehajtó nagyobb vállalatok jelentései a kisebb üzemek államosításáról — 1949. december végén felvett leltár — különböző adatszolgáltatások — 1950. márciusában készült zárómérleg — jegyzőkönyv az államosított nyomda beolvasztásáról — átadási leltár). A vállalatok átszervezéséről is itt találjuk a legtöbb dokumentumot; alapító határozatokat, listákat a főosztály hatáskörébe tartozó vállalatokról és egyesülésekről. Ezen kívül 1950. elején a legtöbb vállalatról ún. adatnyilvántartó lap készült, amelyek a következő kérdésekre adtak választ - a vállalat neve, címe - melyik jogszabály alapján államosították (1948. évi XXV. törvény, ill. az 1949. évi 20. tvr.) - alapító határozat száma - jogelőd neve - irányító szerv neve (főosztály, központ, egyesülés) - a vállalat tevékenységi köre - az alkalmazottak létszáma - a vállalatvezető neve A vállalatok, ill. az egyesülések vezetőinek kinevezéséről, felmentéséről is jelentős mennyiségű iratanyag maradt meg az 1949-1952 közötti évekből.

33 A Növényolaj és háztartásvegyipari főo., a Finomkerámia és üvegipari főo., ill. a Műszaki főo. Nemesfémipari osztálya iratai nem maradtak fenn önálló állagként, az ide tartozó vállalatokra vonatkozó dokumentumok az Elnöki főo. anyagában találhatóak. Két főosztályt még nem választottunk le a jogutód iparigazgatóságról. így a Selyem-, Rövidáru- és Hurkolóipari főo. iratai a Rövidárüipari, ill. a Kötszövőipari igazgatóság, a Ruhaipari főo. iratai a Ruhaipari igazgatóság anyagában találhatóak. MOL XIX-F-7-rr Kip. M. Papír- és Nyomdaipari főosztály. A nyomdák államosításáról bővebben: Csapó Mária: A nyomdaipar irányítása és államosítása 1949-1952. Levéltári Közlemények, 64. (1993) l-2.sz. 78-105.