Levéltári Közlemények, 72. (2001)

Levéltári Közlemények, 72. (2001) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK – TANULMÁNYOK - Csapó Mária: Az üzemek államosítása a Könnyűipari Minisztérium iratainak tükrében, 1949–1952 / 161–185. o.

Csapó Mária: Az üzemek államosítása,,. 167 ményesebben lehetett irányítani a helyi tanácsok útján.

19 A könnyűipari vállalatokat A/l, A/3, B/l kategóriába sorolták, majd 1951. végétől a vállalatok egy részét A/2 kategóriába. Az 1948. tavaszán megkezdett vállalati átszervezések eredményeként 1950. végére a vállalkozások elvesztették jogi önállóságukat, egymás közötti közvetlen kapcsolataikat az állam felszámolta, s „az államigazgatási hierarchia alsó szintjén álló termelőegységekké" váltak. Az átszervezés 1950. után is folytatódott, de ez már — érthetően — nem olyan tömeges méretű volt, és nem hozott alapvető változásokat a gazdaság életében.

20 A könynyűipari vállalatok átalakulása lényegében 1951-1952. fordulóján fejeződött be. * A minisztérium 1949-1952-ben keletkezett iratanyagában a vállalatok széles körére található forrás. Olvashatunk itt asztalosok gépüzeméről, nyomdai gépjavítóról, bélyegző készítőről, látszerészről, óratokkészítőről, vésnök üzemről, arany- és ezüstművesről, faárugyárról, építési anyagkereskedésről, bútorasztalosról, kárpitosról, lakberendezőről, papírfeldolgozó üzemről, nyomdáról, könyvkötészetről, papír-, írószer-, könyvkereskedésről, fonó-, szövő-, kender-, posztó-, selyemgyárról, gomb- és csatkészítőről, paszományos és zsinórkészítő üzemről, bőröndösről, cipészről, cipőkereskedésről, szűcsről, fehérnemű- és konfekció üzemről, kötöttárugyárról, babafejkészítőről, művirágüzemről, kelmefestőről és vegytisztítóról, hentesárugyárról, malomról, sütödéről és cukrászüzemről, mézeskalácsos és gyertyaöntő cégről, szeszfőzdéről, rum- és likőrgyárról, sörkereskedésről, szikvízüzemről, játék- és bazáráru kereskedésről, kéményseprőről. A vállalatok államosítására, alapítására, átszervezésére, működésére vonatkozó dokumentumok a minisztérium következő szervezeti egységei iratai között találhatóak: Az Elnöki főosztály anyaga tartalmazza a legtöbb adatot e témakörben. A minisztérium megalakulása után hamarosan — az Igazságügyi Minisztérium rendelkezésére — kimutatás készült a minisztérium hatáskörébe tartozó vállalatokról. Az összeállítás iparigazgatóságok és ipari központok szerinti csoportosításban közölte a vállalatok nevét, címét, jogállását.

21 Az államosítással kapcsolatos dokumentumok jelentős információkat nyújtanak a cégek korábbi működéséről is. A felszámolásra, államosításra, vállalatvezetők kirendelésére, ingatlanok és üzemi berendezések igénybevételére vonatkozó határozatokon kívül leltárakat, 1949. évi mérlegbeszámolókat, telekkönyvi kivonatokat találunk itt. Ha egy vállalkozásnak több tulajdonosa volt, feljegyezték a tulajdonosok névsorát, tulajdoni hányadát. Az államosításokkal kapcsolatos jogszabályok részletes adatszolgáltatásokra kötelezték a cégeket és az így keletkezett dokumentumok nagy része is a főosztály iratai között található. A 4.365/1949. MT rendelet

22 értelmében az államosított vállalat következő adatait be kellett jelenteni az illetékes minisztériumnak: 19 77/5/1950. NT határozat az állami és önkormányzati gazdálkodó egységek kategorizálásáról. NT HT, 1950. II 2. 5. sz. — 1950. évi 32. tvr. az állami vállalatokról. MK, I. Főrész 132-134. sz. 1950. VIII. 6. — 143/1950.(V.18.) MT rendelet a megyei tanácsok, valamint a budapesti városi tanács felállításáról és működésének megkezdéséről. 21. § a tanácsi vállalatokról. MK Minisztertanácsi és Miniszteri Rendeletek Tára (= MTRT), 1950. V.18. 85. sz. 20 G. VASS I.: i. m. 157., PETŐ I.-SZAKÁCS S.: i. m. 105-115. 21 MOL XIX-F-7-a 1. d. 8.828/1949. sz. 22 4.365/1949. MT rendelet egyes ipari és közlekedési vállalatokra vonatkozó adatok bejelentése tárgyában. MK MTRT, 1949. XII. 28. 268. sz.