Levéltári Közlemények, 72. (2001)

Levéltári Közlemények, 72. (2001) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK – TANULMÁNYOK - Somogyi Éva: A király személye körüli minisztérium, 1867–1914 / 141–159. o.

156 Közlemények nak megfelelő pompával reprezentálja."

76 Visszautalhatunk a korábban írottakra, hogy 1867-ben a magyar kormány még tarthatott attól, hogy a király személye körüli miniszter nem egészen az ő embere lesz. 1869-ben Andrássy megnyugvással és elégtétellel állapíthatta meg, nem ez történt, Festetics hűségesen képviseli a magyar kormányt Bécsben. Őszintén sajnálja, amikor 1871-ben meg kell válnia tőle.

77 Utóda Wenckheim Béla báró (1811-1879), az Andrássy kormány belügyminiszteri posztjáról kerül a bécsi minisztérium élére. Anyja Orczy Terézia bárónő, apja, Wenckheim József báró, annak idején Békés vármegye korlátlan hatalmú, szigorúan ókonzervatív szellemű főispánja volt, de fiai a reformmozgalomhoz csatlakoztak. Béla 1839-ben a már liberális Békés megye országgyűlési követe lesz, Széchényi vonzásköréhez tartozik. Közreműködik az Akadémia, a Nemzeti Kaszinó, a lóversenyek, a csákói vadászegylet, a Békés megyei gazdasági egyesület megalapításában. 1848-ban István nádor ideiglenes főudvarmestere, szervezi a Békés megyei honvéd zászlóaljat. A forradalom után emigrál, s csak az amnesztia után tér haza, Békés vármegye főispánja, majd 1867-ben mint a liberális arisztokrácia kiemelkedő képviselője belügyminiszter lesz.

78 60. életévét betöltötte, amikor beköltözik a bankgassei palotába. Orczy Béla báró (1822-1917) apja Orczy György báró, anyja Berényi Erzsébet grófnő. Budapesten született, a pesti piaristáknál tanult. 14 éves korában filozófiai, 19 esztendősen jogi doktorátust szerzett. 1842-ben átvette apja Bács megyei birtokainak igazgatását, majd nagyobb külföldi útra indult; bejárta Németországot, Belgiumot és Hollandiát. A nevezetes pozsonyi országgyűlésre 1847-ben mint főrendet hívják meg. Az 1848-as harcokban decemberig vesz részt, majd visszavonul apja ujszászi birtokára. Az 1860-61. évi rövid alkotmányos korszak után 1865-től játszik ismét közéleti szerepet. Mint az un. 67-es bizottság tagja részt vesz a 1867. évi törvények előkészítő munkálataiban. Andrássy szűkebb köréhez tartozik. Mint ilyet hívják meg 1868-ban a közös külügyminisztériumban, ahol 1879-ig osztályfőnöki állás tölt be. Főként Beust külügyminisztersége idején ő számit a magyar kormány bécsi bizalmasának, de egyben Beust összekötője a magyarokkal. Osztályfőnöki állásától csak 1879-ben válik meg, amikor a király személye körüli minisztérium élére kerül.

79 Orczy a király személye körüli magyar miniszter ideáltípusa. Arisztokrata, előkelő, a közös és a magyar kormány bizalmát egyaránt bírja. Nem törekszik személyes politikai babérokra, okos jól tájékozott közvetítő, diszkrét, sosem intrikus, olyan ember, akiben bízni, akire hagyatkozni lehet. Szögyény Marich László (1840-1916) az új nemzedékhez tartozik, akinek már nem kell számot adni 48-as viselt dolgairól. Apja Szögyény László régi császári hivatalnok, aki a 76 „Als treue Anhánger jener Grundsátze, welche das treugehorsamste ungarische Ministerium Euerer Majestát vertritt, und sich mit dessen Richtung vollstandig identifízierend, hat Gráf Festetics nicht nur die Absichten der ungarischen Regierung stets gewissenhaft zu fördern getrachtet, sondern auch seinen persönlichen Interessen den Anforderungen des Dienstes unbedingt untergeordnet - allé Antráge der Regierung mit exemplarischer Bereitwilligkeit vollzogen und dieselbe in Wien auch auBerlich mit einem der Würde der ungarischen Nation entsprechenden Glanze representiert." 77 Au. Vortrag Andrássy 18.5.1871, HHStA Kab. Kanzlei KZ.1866/1871. Festetics betegsége miatt felmentését kéri. 78 GÖNDÖCS BENEDEK: Báró Wenckheim Béla emlékezete. Bp., 1889. 79 L. SOMOGYI ÉVA: Magyarok a közös minisztériumokban (Báró Orczy Béla önéletírása 1890-ből). Levéltári Közlemények, 66. (1995) 233-243. Talán nem lehet véletlen, hogy a viszonylag terjedelmes életrajzban a király személye körüli minisztériumbeli tevékenységéről Orczy egyetlen szóval sem emlékezik meg.